Mint Martonyi a találkozóról magyar újságíróknak beszámolt, koszovói részről hangoztatták: Pristina reméli, az EU úgy dönt, megvalósíthatósági tanulmányban térképezi fel az EU–koszovói stabilitási és társulási megállapodást célzó tárgyalások megkezdésének lehetőségét.
Mind erről, mind Szerbia EU-tagjelölti jogállásának megadásáról kedden döntenek hivatalosan az EU-országok külügy-, illetve európai ügyi miniszterei. A magyar külügyminiszter – több uniós minisztertársával egybehangzóan – úgy vélekedett: a szerb tagjelölti státussal egyetértő állásfoglalás születik. Azt is valószínűsítette, hogy elhatározzák a fent említett megvalósíthatósági tanulmány elkészítését Koszovóval kapcsolatban. Martonyi János megjegyezte: ha vannak is bizonyos fenntartások Belgráddal szemben, az a domináns vélemény, hogy e fenntartásokat nem kell összekapcsolni a tagjelölti státus kérdésével. A magyar diplomácia irányítója szerint nem lenne szerencsés, ha az EU újabb és újabb feltételeket támasztana Szerbiával szemben.
Fenn kell tartani a diplomáciai képviseletet
A szíriai helyzetet illetően – amelyet szintén megvitattak hétfőn az uniós külügyminiszterek – Martonyi János elmondta: a legtöbb uniós ország egyelőre azon az állásponton van, hogy fenn kell tartania diplomáciai képviseletét Szíriában. Egyetértettek, a képviseletek személyzetének esetleges hazahívására vonatkozó tervekről egyeztetni fognak egymással az EU-tagállamok.
Napirenden szerepelt a hétfői brüsszeli külügyminiszteri ülésen a belső ellenzéket elnyomó fehérorosz rezsimmel szembeni uniós szankciók megszigorításának kérdése is. Martonyi János ezzel kapcsolatban azt jelezte, hogy kedden várható a hivatalos állásfoglalás közzététele. Uniós diplomáciai forrásból az MTI úgy értesült, hogy a hétfőn előterjesztett szövegtervezettel szemben Lettországnak és Szlovéniának kifogásai voltak.
Szünetelnek
Szünetelni fog a Koszovó és Szerbia közötti párbeszéd a májusban esedékes szerbiai parlamenti választásokig – idézte a koszovói albán sajtó hétfőn az Európai Unió nevében a felek között közvetítő brit diplomatát. Robert Cooper elmondta a Zeri című napilapnak: kilenc sikeres tárgyalási fordulón vannak túl, és számos megállapodást sikerült tető alá hozni.
A 2011 márciusában megszakadt tárgyalások újraindítása után a koszovói és a szerb kormány tárgyalóküldöttsége pénteken Brüsszelben megállapodott arról, hogy milyen formában vehet részt Pristina a balkáni regionális együttműködést segítő fórumokon, és megállapodtak a Koszovót Szerbiától elválasztó „adminisztratív vonalak” és átkelőhelyek integrált ellenőrzéséről is. Ez a megállapodás annak az uniós elvárásnak a teljesítési szándékát tükrözi Belgrád részéről, hogy Szerbiának rendeznie kell szomszédsági kapcsolatait, normalizálnia kell viszonyát a tőle elszakadt Koszovóval.
A 9. forduló után átmeneti szünetet iktatunk be a szerbiai választások miatt – mondta Robert Cooper. A brit diplomata emlékeztetett, ugyanígy szünetelt az egyeztetés a koszovói választások előtt. A koszovói albán lap azt írta, a pénteki megállapodás lendületet adhat mindkét ország európai integrációjának.
