Azzal a kijelentéssel, hogy „a politikusok (a kormányzat és a parlament) nem küzd eléggé a korrupció ellen”, a szlovákiai megkérdezettek 46 százaléka értett egyet. Az EU-tagállamokon belül Szlovákiában a legmagasabb (35 százalék) azoknak az aránya, akik a korrupció egyik legfontosabb okának azt tartják, hogy sok ember a mindennapi élet részének tekinti a korrupciót.
Az üzleti élet és a politika összefonódását a válaszadók 38 százaléka tartja a korrupció másik legfontosabb okának. Azoknak az aránya, akik szerint a korrupciós ügyekben enyhe büntetések születnek, vagy egyáltalán nem is indulnak eljárások, 29 százalékra rúg – szerepel az EU által szerdán közzétett adatsorban.
Az EU-s átlagnál alig rosszabb eredményt hozott Szlovákia számára a felmérés azon kérdése, hogy a megkérdezettek jelentős problémának tekintik-e országukban a korrupciót. Erre a kérdésre a szlovákok 78 százaléka válaszolt igennel, ami 4 százalékponttal magasabb, mint az uniós átlag.
Gorilla
Az egész Európai Unióra kiterjedő felmérés tavaly szeptemberben készült. Három hónappal később, decemberben robbant ki Szlovákiában az ország rendszerváltás utáni történelmének legnagyobb közéleti botránya. Az év végén nyilvánosságra került Gorilla-dosszié állítólag a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) által 2005 és 2006 között végzett lehallgatások leiratain alapul, és a politikai és gazdasági élet befolyásos szereplőinek összefonódásáról és ügyeikről szól.
