Lothar de Maizière német védelmi miniszter szerint a Szerbiától elszakadt, albán többségű Koszovóban a helyzet „továbbra is súlyos”. A KFOR keretében, a NATO irányítása alatt jelenleg 29 ország katonái teljesítenek szolgálatot az ENSZ-től kapott felhatalmazás alapján. A biztonság fenntartását a nem szűnő, igen éles albán–szerb feszültség fenyegeti. Különösen a szerb–koszovói határtérségben voltak gyakoriak az erőszakcselekmények az utóbbi hónapokban.
Korábban már két ízben jelentős mértékben csökkentették a KFOR erejét, és az eredeti tervek szerint ez év elején lett volna esedékes a „Gate 3”, vagyis újra megfelezték volna a mostani létszámot. A csökkentés továbbvitele azonban – hangsúlyozzák a NATO-ban – „feltételvezérelt folyamat”, vagyis minden egyes tervezett létszámcsökkentés előtt alaposan elemzik a helyzetet, és mérlegelik, hogy biztonságosan meg lehet-e tenni az újabb lépést.
Hende Csaba a tanácskozáson csütörtökön arról beszélt, rendben halad Afganisztánban az a folyamat, amelynek során a NATO vezette nemzetközi erő (ISAF) fokozatosan, tartományról tartományra és térségről térségre haladva átadja a biztonság fenntartásáért viselt felelősséget és az ahhoz kapcsolódó feladatköröket az afgán fegyveres erőknek.
Hende Csaba honvédelmi miniszter elmondta: az elmúlt fél évben Koszovóban megnövekedett a feszültség, és így az újabb KFOR-erőcsökkentés mostani végrehajtását az sem indokolja, hogy a legutóbbi hetekben ismét valamelyest nyugalmasabbá vált a helyzet. A KFOR-ban szolgáló magyar katonák száma jelenleg 243 – közölte a miniszter. A most halasztást szenvedő újabb mennyiségi csökkentés egyébként akár minőségi változást is jelenthetne, vagyis azt, hogy a közrend fenntartásának tényleges kikényszerítése helyett a KFOR inkább csak mentorálásra, illetve kiképzésre szorítkozna a jövőben.
A nemzetközi közösség azt a koncepciót igyekszik érvényesíteni Koszovóban, hogy a közrendet, közbiztonságot ért fenyegetés esetén az első számú reagáló tényező a koszovói rendőrség legyen, második vonalban pedig az EULEX, az EU rendészeti missziója lépjen fel szükség esetén. A KFOR eszerint csak a harmadik számú reagáló tényező, arra az esetre, amikor nagyon komoly a fenyegetés. Ezt a koncepciót alapvetően érvényesíteni tudják Koszovóban, de tavaly nyáron és ősszel a szerbek lakta északi határtérségben, az átkelők környékén a helyi lakosok egyszerűen nem tűrték sem a koszovói rendőrök, sem az EULEX jelenlétét, csak a KFOR tudta őket megfékezni.
A védelmi miniszteri tanácskozást záró sajtótájékoztatóján Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár nyomatékkal szorgalmazta a Szerbia és Koszovó közötti politikai párbeszédet a feszültség oldása érdekében.
