Példátlan ügyészi eljárás indult a török hírszerzés ellen

Letartóztatási parancsot adott ki a török Nemzeti Hírszerzési Ügynökség négy tagja, köztük a szervezet volt vezetője ellen egy különleges felhatalmazású isztambuli ügyész.

A letartóztatási parancs Emre Tanerre, a MIT volt vezetőjére, valamint a szervezet három további tagjára vonatkozik. Az illetőktől a Kurdisztáni Közösségek Uniójával kapcsolatos széles körű nyomozás kapcsán kértek tanúvallomást, amely szervezet a Törökország által terrorista csoportként számon tartott Kurdisztáni Munkáspárt feltételezett városi szárnya. A hatóságok ebben az ügyben ki akarják hallgatni Hakan Fidant, a MIT mostani vezetőjét is. Fidan, Taner és Afet Günes csütörtökön nem jelentek meg azon a meghallgatáson, amelyen Sadettin Sarikaya különleges felhatalmazású főügyész felhívására kellett volna tanúvallomást tenniük. Az ügyész többek között kötelezettségszegés vádja miatt akarja kihallgatni őket.

A török igazságügyi minisztérium a szóban forgó eljárást megakadályozandó a MIT-re vonatkozó törvény és a büntető törvénykönyv módosítását javasolta, hogy megnehezítsék a hírszerzés tagjai elleni vizsgálatokat. A módosítás részletei Sadullah Ergin igazságügyi miniszterhez köthetők, aki csütörtökön kétszer is találkozott Recep Tayyip Erdogan kormányfővel. Első lépésként a büntető törvénykönyv 250. cikkelyét módosítanák, amely jelenleg széles hatáskört biztosít a különleges felhatalmazású ügyészek számára, hogy bárkit kihallgathassanak. Második lépésben a MIT-ről szóló törvényben növelnék a miniszterelnök hatáskörét arra vonatkozóan, hogy felmenthesse az érintetteket a vádemelés alól.

Az állami intézmények közötti válságot jelző példátlan beidézés megrázta Ankarát; sokan egy csendes hatalmi harc meglétét érzékelik az államon belül. Abdullah Gül államfő közleményben jelezte, hogy „szorosan nyomon követi a helyzetet”, Bekir Bozdag miniszterelnök-helyettes pedig védelmébe vette Fidant, hangsúlyozva, hogy „ő csak tette a dolgát”.