Az IHS Jane’s kutatói szerint Kína katonai költségvetése 2015-re megduplázódik, s nagyobb lesz, mint az ázsiai és csendes-óceáni térség többi államáé együttvéve. Ez – írja a Jane’s – azt jelenti, hogy a védelmi kiadások elérik a 238,2 milliárd dollárt, a 2011. évi 119,8 milliárdhoz képest. Kínában a védelmi költségvetés hivatalos összegét 2011-re 601 milliárd jüanban (91,5 milliárd dollár) határozták meg, ami 12,7 százalékos emelkedésnek felelt meg az előző évihez képest.
Az előrejelzés, miszerint a katonai költségvetés a következő öt évben évi 18,75 százalékkal fog bővülni, tisztán spekulatív – véli Ma Kang, a nemzetvédelmi egyetem professzora, aki szerint az elmúlt évek példája azt mutatja, hogy a védelmi kiadásokra fordítható összeg növekedési mértéke 7,5 és 18,5 százalék között ingadozik. Csen Ping-tö kínai vezérkari főnök korábban nyilvánosan is kijelentette: a kínai haditechnika mintegy 20 éves lemaradásban van az Egyesült Államokétól, illetve más fejlett országokétól. A Hszinhua emlékeztet arra, hogy 2011-ben a bruttó hazai termék (GDP) 1,5 százalékát képezték a védelmi költségek, míg az Egyesült Államokban ez az arány 4,8 százalék, az Egyesült Királyságban pedig 2,7 százalék.
Kínában minden tavasszal, a parlament éves ülésszakához kötődően, vagyis a költségvetési beszámoló elhangzásakor, illetve a terv meghatározásakor kiemelt érdeklődéssel kísért téma a védelmi költségvetés nagysága. Nyugati megfigyelők megjegyzik, hogy a kínai katonai költségvetés tételei nem ismeretesek, s azt valószínűsítik, hogy a számok valójában sokkal magasabbak. Az Egyesült Államok katonai vezetése szintén rendszeresen számon kéri Pekingben a hadseregfejlesztés átláthatóságát, amire azt a választ kapja, hogy Kína e téren a nemzetközileg rá háruló adatközlési kötelezettségének eleget tesz. Általában még megjegyzik: a világ más hadseregei sem teregetik ki költségvetésüket a legapróbb részletekig.
origo.hu
Erre nagyon ráfázhat Magyar Péter, újabb ügyekben jelentették fel
