Sokkal több veszélyes anyag került a levegőbe + Videó

A korábbiakban becsültnél kétszer több radioaktív céziumizotóp került a légkörbe a fukusimai atomerőműben egy évvel ezelőtt történt nukleáris baleset során.

PR
2012. 02. 29. 6:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az új adatok szerint a március 11-i földrengés és szökőár következtében történt balesetben legkevesebb 40 ezer terabecquerel cézium került a levegőbe, ami körülbelül az ötöde annak a mennyiségnek, amely a csernobili atomkatasztrófa idején szabadult ki. Korábban a japán szakértők 20 ezer terabecquerelre becsülték ezt a mennyiséget. A cézium-137 sugárzó izotóp a legveszélyesebb anyag azok közül, amelyek a fukusimai baleset után beszennyezték a környezetet. Ez a hasadóanyag ugyanis felgyülemlik a szervezetben, s izomkárosodást, illetve daganatos betegségeket okozhat. Felezési ideje körülbelül 30 év.

Összességében a fukusimai nukleáris baleset következtében mintegy 770 ezer terabecquerel mennyiségű hasadóanyag került a szabadba. Ezek azonban jobbára rövid felezési idejű hasadóanyagok voltak – jód 131-es esetében nyolc nap a felezési idő –, s már nem jelentenek veszélyt. A japán infrastrukturális minisztérium által szerdán közzétett vizsgálat kimutatta, hogy Japán 19 nagy, keleti parti kikötője közül nyolc nem vészelne át a fukusimaihoz hasonló szökőárat.


Bármelyik pillanatban elérheti Hawaiit a törmelék

Csaknem ötezer kilométert megtéve átsodródott a Csendes-óceán felén a tavalyi fukusimai szökőárral tengerbe került hatalmas mennyiségű törmelék, épületmaradvány és hajóroncs, és bármelyik pillanatban elérheti Hawaii egyes távoli szigeteit. Az amerikai óceán- és légkörkutató intézet, a NOAA keddi tájékoztatása szerint a sodródó törmelék eddig 4.828 kilométert tett meg, s első darabjai mostanság érik a Hawaii központi szigetétől északnyugatra fekvő piciny atollokat. Az idei és a jövő március között éri el a törmelék Oregon állam partjait. Ruth Yender, a szökőárban keletkezett szemét figyelését összehangoló NOAA-illetékes szerint a hivatal szakértői figyelik a törmelék mozgását. Kérték a Midway-szigeteken dolgozó kutatokat is, hogy figyeljék az ottani korallzátonyok környékét.

A tavalyi március 11-i pusztító földrengésben, illetve az azt követő szökőárban 20-25 millió tonna törmelék keletkezett. A szökőár idején egész házak, hajók, gépkocsik, bútorok és háztartási gépek kerültek a tengerbe, s nagy részük elsüllyedt Japán északkeleti partjainál. Becslések szerint egy-két millió tonna törmelék került az óceánba, s csak 1-5 százaléka éri el Hawaiit, illetve az amerikai és kanadai partokat.

A tavalyi japáni földrengésben és szökőárban tönkrement fukusimai atomerőmű még mindig veszélyes, noha a legrosszabbon már túl vannak, és az ideiglenesen, szükségmegoldásokkal helyreállított legfontosabb berendezések működnek – mondta az erőmű vezetője kedden a létesítménybe látogató újságíróknak. Közben napvilágot látott egy független jelentés, miszerint a kormány a katasztrófa utáni napokban alábecsülte az erőművet ért kár várható következményeit, bár titkon készített egy tervet arra, hogy kiköltöztetik Tokió lakosait. A fukusimai erőművet meglátogató újságírók hevenyészett helyreállítási megoldásokat láthattak kedden a helyszínen, több tönkrement, de nem kulcsfontosságú jármű vagy berendezés még abban az állapotban hevert a fölön, ahogy a katasztrófa után maradt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.