A finn kormány az Európai Unió hosszú távra szóló költségvetésének csökkentését javasolja, tekintettel arra, hogy az unió a tagországoktól is nagyobb költségvetési fegyelmet kíván. A finn külkereskedelmi és Európa-ügyi miniszter szerint a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetésben szereplő kiadásoknak 10 százalékkal alacsonyabbnak kellene lenniük, mint amit az Európai Bizottság tervez. „Úgy döntöttünk, hogy az egész Európai Unióra vetítve a GDP hozzávetőleg egy százalékában kellene maximálni a költségvetési kiadásokat, amelyek összege így 100 milliárd euróval lenne kevesebb, mint amennyit az Európai Bizottság javasolt” – mondta pénteken Helsinkiben Alexander Stubb.
A politikus erről külföldi újságírók előtt pénteken beszélt abból az alkalomból, hogy a finn, az osztrák, a magyar, a német, az olasz, a lett, a portugál és a szlovén államfők az úgynevezett Arraiolos-csoport találkozóján tanácskoznak Helsinkiben. Sauli Niinistö kifejtette: országa köztársasági elnökeként fontos szerepe lesz a külpolitika alakításában a kormánnyal együttműködésben. Lényeges céljának nevezte, hogy Finnország megőrizze jó kapcsolatait szomszédaival, különösen Oroszországgal. A balti térség országaival emellett hatékonyan működnek együtt az uniós Balti-stratégia keretében – fűzte hozzá.
Finnország szeretné növelni globális szerepvállalását, ezért a 2013–14-es időszakra megpályázza az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagsági pozícióját – mondta. Sauli Niinistö arról is beszélt, hogy úgy tűnik, az európai gazdasági válság mélyebb, mint amilyennek kezdetben hitték. A kilencvenes években Finnország is komoly gazdasági nehézségekkel küzdött, de akkor annyiban kedvezőbb volt a helyzet, hogy más országokban nem voltak hasonló gondok, így Finnországnak is könnyebb volt talpra állnia – emlékeztetett. Hozzátette: a jelenlegi válság szinte globális problémának látszik.
Felidézte, a kilencvenes években Finnország úgy kezelte gazdasági gondjait, hogy egyidejűleg csökkentette az állami kiadásokat és az adókat. Csak egyetlen kiadást növeltek a nehézségek ellenére is, a kutatásra és fejlesztésre szánt forrásokat – mutatott rá. Megjegyezte: ezeknek az intézkedéseknek a hatására Finnország gazdasága hamarosan rohamos növekedésnek indult. Kérdésre válaszolva a politikus azt mondta, az arab tavasz országaiban remélhetőleg sikerül stabil demokráciát kiépíteni. Szíriában azonban – fűzte hozzá – jelenleg nagyon rossz a helyzet, de bízik benne, hogy az ENSZ képes lesz megoldást találni.
Sauli Niinistö vasárnap nyerte meg a finn elnökválasztást, a legfőbb kormányzó erő, a Nemzeti Koalíciós Párt jelöltje a szavazatok 62,6 százalékát szerezte meg. A 63 éves Niinistö tapasztalt politikus, a szociáldemokraták vezette koalíciós kormányban igazságügyi, majd pénzügyminiszter volt. Az ő irányításával lett Finnország az euróövezet tagja, választási kampányában határozottan védelmébe vette a közös európai valutát.
Finnországban hat évre választják meg az ország államfőjét. A leköszönő elnök, Tarja Halonen két cikluson át volt Finnország elnöke, pozícióját Sauli Niinistö március 1-jén veszi át.
