A „válságkezelés válságáról” lehet beszélni Európában – fogalmazott az újságíró-szervezetek és az EU bécsi képviselete által szervezett beszélgetésen, amelyen visszatérő téma volt a magyarországi politikai helyzet megítélése. Swoboda véleménye szerint az uniós intézmények politikai válságát mutatja, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár az intézményeken kívül kerestek választ a válságra. Nem vitás, hogy Németországnak vezető szerepet kell vállalnia Európában, de a többi országgal való együttműködés szellemében kell azt tennie – vélekedett az osztrák politikus.
Görögországnak az euróövezetből való kiválása „katasztrofális hatású” volna, részben azért, mert az államadósság így visszafizethetetlen maradna – mondta. Swoboda „abszurdnak” tartja a felvetést azért is, mert nézete szerint „eddig nem is próbálta megmenteni” az EU Görögországot. A politikus szerint az EU csak takarékosságot, leépítéseket és megszorításokat szorgalmazott anélkül, hogy az igazi problémát, a meggyengült gazdasági szektorokat megerősítették volna.
Az osztrák politikus Magyarországra utalva kijelentette, kételkedik abban, hogy van-e értelmük a szankcióknak egy olyan ország esetében, amely pénzügyi nehézségekkel küszködik. Egyúttal úgy vélekedett, „ha egy kormány folyamatosan provokálja az EU-t”, akkor nem szabad csodálkoznia azon, ha a bizottság esetleg intézkedéseket hoz.
Swoboda kijelentette, nem tudja megítélni, hogy igazságos-e a „tartalmát illetően” a bizottság javaslata a kohéziós források kifizetésének felfüggesztésére. A politikus Szalay-Bobrovniczky Vince bécsi magyar nagykövetnek a döntés igazságosságát vitató hozzászólására válaszolt ezzel. A nagykövet egyebek mellett rámutatott, hogy a magyar kormány három százalék alá csökkentette az államháztartás hiányát, egyben utalt arra, hogy a Magyarországgal szemben kilátásba helyezett pénzügyi szankció – GDP-arányosan – kétszerese az euróövezetben kiszabhatónak. Swoboda elítélte, hogy – mint fogalmazott – Magyarországon „kampányt” folytatnak a kormányt bírálók ellen.
Az osztrák politikus aggodalmának adott hangot a „demokrácia válsága” miatt az EU-ban. Egyes országokban a második világháború utáni demokratikus fejlődést veszélyeztető jelenségek tapasztalhatók, amelyekre az EU-nak reagálnia kell – mondta. Ezzel kapcsolatban megemlítette Magyarországot, a holland Szabadságpárt „panaszhonlapját” és azt, hogy Romániában gyakorlatilag tárgyalás nélkül fogadtak el a parlamentben tucatnyi törvényt.
origo.hu
Menczer: Zelenszkij elmondta, hogy ő is irányítja a Tisza Pártot
