Valamennyien sértetlenül, egészségesen és stabil mentális állapotban megérkeztek a kenyai fővárosba, Nairobiba. Az elengedett kínaiak a nemzetközi vöröskereszt (ICRC) chartergépén hagyták el fogságuk helyszínét. Az ICRC tájékoztatása szerint a szervezet nem vett részt a tárgyalásokban, csupán felajánlotta semleges közvetítő közreműködését.
A felkelők január 28-án támadtak meg egy olyan tábort, amely a kínai útépítő munkások telepeként szolgált. Úgy tudni, a területet azután foglalták el, hogy leszámoltak a szudáni hadsereg egy arra haladó konvojával. Tizenhét kínainak sikerült elmenekülnie, egy társuk azonban életét vesztette.
Kína munkacsoportot küldött Szudánba, hogy segítse elrabolt állampolgárainak kiszabadítását; Szudán Pekingben akkreditált ügyvivőjét pedig a külügyminisztériumba rendelték, és sürgették a foglyok biztonságos kiszabadítását.
Korábbi jelentésekben egy szudáni kormánytisztviselő a Szudáni Népi Felszabadító Mozgalom (SPLM) északi frakcióját és a dél-szudáni kormányt tette felelőssé a Dél-Kordofan területén történtekért.
Szudán és az alig egyéves új állam, Dél-Szudán viszonyát rendezetlen viták terhelik, elsősorban a délről csővezetéken érkező kőolaj szállításának ellentételezéséről. Miután a közelmúltban az északiak kőolajat foglaltak le a szállításért cserébe, Dél-Szudán a termelés felfüggesztésével fenyegetett.
