Miután a parlamenti alsóház a jogszabályt elfogadta, érvénybe lépéséhez már csak Václav Klaus jelenlegi államfő aláírására van szükség. Ezt Prágában a helyi megfigyelők merő formalitásnak tekintik.
Václav Havelnek a szabadság és a demokrácia érdekében kifejtett érdemeit elismerő törvényt a parlamenti pártok közül csak az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) ellenezte. A vita során néhány koalíciós és ellenzéki képviselő, valamint szenátor is kifogásolta, hogy az egymondatos törvény – Václav Havelnek érdemei vannak a szabadság és a demokrácia terén – a valóságban nem mond semmit, s elfogadása túl korai.
A 71 tagú felsőházban a szavazáskor jelen lévő 59 szenátor közül végül 52-en támogatták a jogszabály elfogadását. Néhányan ellene szavaztak, illetve nem vettek részt a voksoláson.
A cseh parlament néhány éve hasonló törvényben méltatta Tomás Garrigue Masaryknak, Csehszlovákia első elnökének az érdemeit is. A parlamentben és a sajtóban akkor is vita folyt arról, hogy egy ilyen törvény elfogadása megfelelő formája-e az érdemek elismerésének.
A gazdag prágai polgári családból származó Václav Havel drámaíróból lett a múlt század hetvenes éveiben Csehszlovákiában a szocialista rendszer ellenzékének egyik legfőbb vezetője, elismert emberi jogi harcos. Az 1989-es rendszerváltás, a csehszlovákiai bársonyos forradalom egyik jelképe előbb a szövetségi Csehszlovákia (1989–1992), majd az újonnan megalakult Cseh Köztársaság (1993–2003) államfője lett. Tavaly decemberben 75 éves korában hunyt el.
