A sivatagban lefejeznek, az USA-ban injekcióznak

Hivatalosan több száz, gyakorlatilag több ezer embert végeznek ki évente világszerte. A lefejezés és az akasztás mellett a sortűz és az injekció is elterjedt módszer.

Azoknak a hangja a legerőteljesebb a halálbüntetés eltörléséért folytatott harcban, akik családtagjukat, barátjukat elveszítették, avagy erőszakos bűncselekmény áldozatává váltak, derül ki az Amnesty International (AI) éves halálbüntetés-jelentéséből. A szervezet keddi sajtótájékoztatóján elhangzott, 2011-ben legalább 676 embert végeztek ki világszerte.

Tavaly már csak 20 országban zajlott kivégzés, 1961-ben még majdnem százban. Ez annyit jelent, hogy egy évtized alatt 30 százalékos csökkenést tapasztalható. 2011-ben 96 ország törölte el a halálbüntetést, Lettország idén január 1-jén csatlakozott ezek sorához, és a világ 97. abolicionista államává vált.

Nincs pontos lista

A kivégzésekkel az emberi jogok egyik legalapvetőbbikét, az élethez való jogot tagadják meg, vallja az AI. A szervezet célja egyértelműen a kivégzésmentes világ megteremtése, és úgy tűnik a jelenlegi tendencia efelé mutat. A sajtótájékoztatón elhangzott: rendkívül fontos lenne a kivégzettek listájának átláthatósága.

A kivégzést büntetési tételként alkalmazó Egyesült Államokban 34 államban van kivégzés 2012-ben, míg Európában csupán Fehéroroszországban van érvényben a szabályozás. Afrikában jóval elterjedtebb a halálbüntetés kiszabása: Szudán, Dél-Szudán és Szomália kiemelkedik a sorból.

Kína több ezer fővel messze a legtöbb embert végzi ki a világon, a kiszabott halálbüntetések pontos száma azonban államtitok. A Föld legnépesebb államában gyakran figyelmen kívül hagyják a tisztességes bírói eljárást, a védőügyvédek szerepe rendkívül korlátozott. Gyakoriak a kínzások, a kényszervallatások, persze hasonló a helyzet Észak-Koreában, Szaúd-Arábiában, sőt a kínvallatások kapcsán még az Egyesült Államokban is.

Akasztanak, lefejeznek

A Közel-Keleten 50 százalékkal emelkedett a kivégzések száma 2010-hez képest. Iránban minimum 360 főt ítéltek halálra, a perzsa országban az sem jelent problémát, hogy a bűnelkövető 18 év alatti. Az AI csak találgat, mi lehet az oka a növekedésnek, de annyi bizonyos, hogy a 2009-es elnökválasztás után a hatalom kőkeményen irtotta a politikai ellenvéleményt, nemritkán a halálbüntetést is alkalmazva.

Iránban és a Közel-Kelet többi országában titkos kivégzésekből is egyre több tapasztalható. Figyelemre méltó adat, hogy a kivégzettek majd 80 százalékát kábítószer-kereskedelem miatt fogták el. Az iráni emberi jogi tanács főtitkárának ENSZ-ben tett felszólalása azonban megállapította, hogy a szankció nem érte el a megfelelő hatást, és nem csökkent az elkövetések száma. A közel-keleti kivégzések döntő többségét Irán és Jemen mellett Szaúd-Arábiában – itt kiemelten magas a külföldi kivégzettek száma – és Irakban hajtják végre.

Nyilvánosan hullanak a fejek

Érdekes, egyben szomorú tény, hogy Japánban, Fehéroroszországban és Vietnamban gyakran csupán néhány órával a kivégzés előtt közlik a bűnelkövetővel, hogy kivégzik. Az Amnesty idei éves felméréséből kiviláglik, hogy tavaly 18 750 ember volt halálsoron, közülük sokakat nyilvánosan végeztek ki Észak-Koreában, Szomáliában és Szaúd-Arábiában.

Csökkenő tendencia

Ugyanakkor némi előrelépés is tapasztalható az elmúlt évekhez képest – olvasható az AI-jelentésben. Kínában például 13 bűncselekményt töröltek a halálbüntetéssel szankcionálható jogi esetek listájáról. Ugyanígy pozitívum az Amnesty szerint, hogy az Egyesült Államokban manapság csupán feleannyi halálos ítéletet szabnak ki, mint tíz éve. Japánban 19 év után először nem hajtottak végre kivégzést.

A tájékoztatón röviden kitértek a kivégzési módokra is, melyek közül a legradikálisabbnak még mindig a lefejezés számít (Szaúd-Arábia). Született ítélet golyó általi halálról, akasztásról és méreginjekcióval elvégzett büntetésről is. Utóbbival kapcsolatban kiderült: tévhit, hogy humánus kivégzési módszer volna. A halálra ítélteken orvosilag is kimutatták a beadott dózis okozta súlyos szenvedést. A kisállatok altatásánál az itt használt brómszármazékot be is tiltották. Megkövezés útján végrehajtott halálos ítélet nem született 2011-ben.