Az Európai Bírósághoz fordulnak a magyar távközlési különadó ügyében

Az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordul a távközlési szektor magyarországi különadójának ügyében – jelentették be csütörtökön Brüsszelben.

A távközlési szektor különadója nem ütközik az uniós jogba, ezért magyar kormány bízik abban, hogy az Európai Unió Bírósága – elfogadva a magyar jogi érveket – az Európai Bizottság keresetét el fogja utasítani – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-vel. A közlemény szerint a magyar kormány meg van győződve arról, hogy a hatályos magyar szabályozás teljes mértékben összhangban áll az uniós joggal. A magyar kormány ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy az ágazati különadó nemcsak a távközlési szektor szereplőit terheli, nem akadályozza a belépést a távközlési piacra. Célja a gazdasági válság körülményei között az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteher-viselésre képes adózók által az államháztartás egyensúlyának javítása. Olyan adó, amely – az adott helyzetre alkalmazandó uniós jogszabály rendelkezése hiányában – jogszerűen, nemzeti hatáskörben hozott törvényi intézkedés – tájékoztatott az NGM. A közlemény szerint a magyar kormány sajnálattal ugyan, de tudomásul veszi, hogy a távközlési szektorra kivetett különadóra vonatkozó kötelezettségszegési eljárásban az indoklással ellátott véleményre 2011. november 29-én adott magyar választ, az abban foglalt jogi érveket az Európai Bizottság elutasította, és úgy döntött, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé viszi.

A különadó a 2010 októberében bevezetett úgynevezett válságadó egyik eleme, amelyet Magyarország az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében a gazdaság három fő ágazatára (a bolti kiskereskedelmi tevékenységre, a távközlési tevékenységre és az energiaellátók teljes vállalkozási tevékenységére) vetett ki. A bizottság ezt jogtalannak ítélte. Az uniós távközlési jogszabályok értelmében ugyanis az ágazatspecifikus díjak kizárólag az ágazat szabályozásával összefüggésben felmerült költségek fedezetéül szolgálhatnak, nem lehetnek eszközei az államkassza gyarapításának – áll a testület közleményében.

„Ha a távközlési szolgáltatókra nagyobb anyagi terhek nehezednek, az kihathat a fogyasztói számlákra is, torzíthatja a versenyt és eltántoríthatja a befektetőket egy olyan ágazatban, amelynek az európai digitális menetrend szerint a növekedés motorjaként kellene működnie” – áll a közleményben. Eszerint Magyarországot a bizottság amiatt is elmarasztalta, hogy „uniós jogból fakadó kötelezettségét nem teljesítve nem egyeztetett megfelelő módon az érdekelt felekkel a távközlési szolgáltatókat érintő díjtételek változásairól”.

A közlemény szerint a különadóból befolyó költségvetési bevétel nagysága meghaladja az évi 200 millió eurót, erősíti a díjtétel versenytorzító hatását, és jelentősen akadályozza a digitális menetrend célkitűzéseinek elérését. Az uniós jogszabályok betartását is ellenőrizni hivatott Európai Bizottság tavaly márciusában indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a távközlési különadóval összefüggésben.

A kormány korábban azt jelezte, hogy nem ért egyet a bizottság értékelésével, nem lát okot az idén kifutó szabályozás megváltoztatására. A válságadók ugyanis a kabinet érvelése szerint a közös teherviselésre és az abban való arányos részvételre épülnek, márpedig ez „európai érték”. Olivier Bailly, az uniós bizottság szóvivője csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján leszögezte: a bizottság egyelőre nem kéri semmiféle bírság kiszabását Magyarország ellen a kötelezettségszegés nyomán.

A Nemzetgazdasági Minisztérium egy korábbi közleménye szerint az Európai Bizottság által említett irányelv a távközlési szektort érintő különadót illetően semmiféle kötelezettséget nem állapít meg, és – mivel a közvetlen adózás tagállami hatáskör – nem is állapíthat meg.

A testület egy másik szóvivője – kérdésre válaszolva – elmondta, hogy a bizottság még tanulmányozza a kiskereskedelmi ágazatot érintő válságadót is, az energiaszektor különadója esetében viszont már úgy döntött, hogy nem indít jogsértési eljárást. Nem Magyarország az egyetlen, amely ellen hasonló okból eljárás indul az Európai Bíróság előtt. A bizottság korábban már Franciaországot és Spanyolországot is az uniós bíróság elé idézte, mert különadót vetettek ki a távközlési szektorban, és azt nem az ágazat szabályozásával összefüggésben felmerült költségek fedezésére használták.

Bírságot kértek Portugáliának is

Csütörtökön az Európai Bizottság nem csupán a magyar válságadóról hozott döntést, összesen 170 kötelezettségszegési eljárás indítását, folytatását vagy megszüntetését jelentette be. Nem Magyarország az egyetlen, amelynek ügye az uniós bíróság elé kerül. Szintén távközlési témában, egyes szolgáltatók tevékenységének korlátozása miatt bírság kiszabására kérte az Európai Bíróságot Brüsszel Portugália ellen. Ciprusnak környezetvédelmi, Finnországnak közlekedési, Németországnak adóügyi kötelezettségszegés miatt kell a bíróság előtt felelnie. A most bejelentett 170 eljárás a tagállamok kétharmadát érinti.

Még egy procedúra Magyarországra is vonatkozik: a bizottság úgynevezett indokolással ellátott véleményt címzett Magyarországnak, Ausztriának, Ciprusnak és Luxemburgnak, mert „elmulasztották bejelenteni a lobogó szerinti állammal szembeni követelményekkel kapcsolatos uniós irányelvet átültető intézkedéseiket”. Az irányelv a tagállamok lobogója alatt közlekedő hajók biztonságosabbá tételét és az általuk előidézett szennyezés megelőzését szolgálja.

Eljárások

Ismert, március 7-én dőlt el, hogy háromból két kötelezettségszegési eljárás ügyében magasabb szintre lépteti az eljárást az Európai Bizottság. Az unió kormányának számító testület az adatvédelmi biztos függetlenségének, illetve a bírák nyugdíjazásának ügyében lépteti újabb szakaszba az eljárásokat. A Velencei Bizottság hétfőn azt tudatta, a magyar bírósági reform lényeges elemei, amennyiben változatlanul maradnak, nem csupán az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó európai normáknak – különösen a bírói függetlenség követelményének – mondanak ellent, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából is problematikusak.

Mint arról beszámoltunk, Eckart von Klaeden német államminiszter szerint a sajtó tudatos félreértésekkel le akarja járatni a magyar kormányt. Angela Merkel kancellár államminisztere kijelentette: „meggyőződésem, hogy a sajtóban túlzásokkal és tudatos félreértésekkel a kormány rossz hírét akarják kelteni”. A szlovén külügyminiszter pedig korábban túlzónak nevezte a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárásban hozott döntést. A La Repubblica olasz baloldali lap viszont szerdán azt írta , Orbán Viktor olyan lépéseket tesz, amelyek ténylegesen veszélyeztetik a demokráciát Magyarországon.