Az államtitkár részt vett a Roma Befogadás Európai Platformja elnevezésű konferencián, ahol az érintettek – uniós, tagállami, illetve nem kormányzati szervezetek képviselői – elsősorban azokat a nemzeti cigánystratégiákat elemezték, amelyeket a tagállamok benyújtottak Brüsszelnek.
A tavalyi év első felének magyar EU-elnöksége alatt sikerült elfogadtatni azt az európai keretstratégiát a romák társadalmi befogadásának elősegítése érdekében, amelynek alapján aztán a 27 tagállamnak 2011. december 31-ig kellett megalkotnia a saját romabefogadási stratégiai dokumentumát. Ezt a határidőt ugyan néhány tagállam elmulasztotta, de Viviane Reding, az Európai Bizottság – az unió központi javaslattevő–végrehajtó intézménye – igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke most már arról tudott beszámolni, hogy minden tagország beadta a maga stratégiáját.
Magyarország elsőként nyújtotta be Brüsszelben nemzeti romastratégiáját. Reding – közölte Balog Zoltán az MTI-vel – külön méltatta Magyarország e témában kivívott érdemeit, a romabefogadási stratégia ügyének felkarolását.
A csütörtöki brüsszeli tanácskozáson egyebek közt igyekeztek körbejárni azt a kérdést, miként lehet mérni, ellenőrizni a társadalmi befogadási célkitűzések teljesülését.
Az Európai Roma Platform rendkívüli ülésén mondott vitaindító beszédet Járóka Lívia fideszes európai parlamenti képviselő. A néppárti politikus a tagállami roma integrációs stratégiák alapos értékelését, a következő hétéves pénzügyi keret megfelelő kialakítását és a tagjelölt országok bevonását nevezte az uniós intézmények előtt álló legfontosabb feladatnak – olvasható a közleményben.
Járóka beszédében üdvözölte, hogy a tagállamok túlnyomó többsége benyújtotta nemzeti roma integrációs stratégiáját, ugyanakkor emlékeztetett: az Európai Bizottságnak azok megvalósíthatóságát és pénzügyi megalapozottságát is alapos vizsgálatnak kell alávetnie. A képviselő hangsúlyozta továbbá, hogy a tagjelölt országok többségében megtorpant a romák társadalmi befogadásának folyamata, ezért nagyon fontos, hogy az EU idejekorán bevonja őket a keretstratégia folyamatába. Járóka üdvözölte a Strukturális Alapok átalakítására tett bizottsági javaslatokat, különösen a nemzeti szegénységellenes stratégiák kialakításának és a nyomor területi koncentrációját elemző felméréseknek a beemelését az előzetes, úgynevezett „ex ante” támogatási feltételek közé. A fideszes EP-képviselő hangsúlyozta a hátrányos megkülönböztetéssel és a cigányellenességgel szembeni fellépés fontosságát is. Járóka e célból az esélyegyenlőségi szervek függetlenségének és finanszírozásának megerősítését javasolta.
Viviane Reding az Európai Bizottság alelnöke beszédében hangsúlyozta, hogy az egyelőre csupán papíron létező nemzeti stratégiákat a Bizottság alapos ellenőrzésnek fogja alávetni. Hozzátette: e tekintetben kiemelten ellenőrzik majd azok pénzügyi megvalósíthatóságát, fenntarthatóságát és költségvetési hátterét is. Karen Haekkerup dán szociális miniszter, az EU soros elnöksége nevében elfogadhatatlannak nevezte a romákat sújtó társadalmi kirekesztést. A dán miniszter egyben felhívta a figyelmet a romák munkaerőpiaci bevonásában rejlő gazdasági lehetőségekre, hiszen – mint fogalmazott –, a válságból való kilábaláshoz minden dolgozó kézre szükség van – írja Járóka Lívia közleményében.
Balog államtitkár elmondta az MTI-nek: magyar részről arra törekednek, hogy az unió a még nem EU-tag, de az integráció útját járó nyugat-balkáni országokat is vonja be a romastratégia megvalósítására irányuló programokba. Ezekben az országokban ugyanis jelentős létszámú roma lakosság él, és az ő gondjaik – ha ezen országok integrációja sikeresen halad előre – előbb-utóbb az EU saját gondjai lesznek. A nyugat-balkáni országokban – vélekedett Balog Zoltán – jelentős arányban lenne indokolt cigányintegrációs célokra fordítani az EU-csatlakozás előtti időszakban járó fejlesztési pénzeket.
Az államtitkár felhívta a figyelmet Járóka Líviának, az Európai Parlament fideszes képviselőjének azon kijelentésére, hogy segíteni kell a nyugat-balkáni országokat az uniós országok által a romapolitika során elkövetett hibák elkerülésében. Az MTI kérdésére, az ilyen jellegű hibákról szólva Balog Zoltán kiemelte, hogy korántsem mindig a megfelelő célokra és a megfelelő helyre áramlottak támogatási pénzek.
A romaplatform-konferencia résztvevőinek körében megfogalmazódott, hogy nem csupán a bevált, jónak bizonyult gyakorlatokat kell a tagországoknak megismertetniük egymással, hanem fel kell hívniuk a figyelmet az elkerülendő, rossznak bizonyult gyakorlatokra is. Van, aki szerint hibás dolog, ha bizonyos támogatások nyújtását kifejezetten a cigány származáshoz mint feltételhez kötik. Sok szó esik arról, hogy ennél helyesebb, ha a nagyrészt mélyszegénységben élők – akár romák, akár nem romák – által lakott válságzónákat azonosítják, és oda irányítják a támogatást.
Az európai krízistérkép készítése jelenleg is folyik, de az MTI értesülése szerint – amelyet Balog Zoltán is megerősített – e tevékenység megítélése nem teljesen egyértelmű: egyes országokban lényegében saját erőből már jól használható adatsorokat állítottak össze, miközben a Világbank jelentős költséggel, állítólag afrikai körülményekre kidolgozott, azokhoz igazodó szempontrendszer alapján készít európai válságtérképet.
