Egy falunyi magyar vándorolt ki Kárpátaljáról

A megyei migrációs szolgálat adatai szerint Kárpátaljáról Magyarország irányába volt a legerősebb a kivándorlás az utóbbi öt évben.

Az Ukrajnából, s azon belül Kárpátaljáról kivándorlók közül a legtöbben Magyarországot választják új hazájuknak. Öt év alatt egy kisebb falu lakossága, azaz 816 fő – az összes kivándorló egyharmada – települt át az ukrajnai megyéből Magyarországra. Az elköltözők több mint fele munkaképes korú, s döntő részük a beregszászi, nagyszőlősi és ungvári járásokból származik – emlékeztetett az újság.

Az utóbbi öt évben Kárpátaljáról elköltözők második számú célpontja Csehország volt, ezt Oroszország és az Egyesült Államok követte.

Olga Postak, a megyei migrációs szolgálat sajtószóvivője az újságnak elmondta, hogy a hivatal csak a ki- és bevándorlók életkorát tartja számon, az iskolázottságról, foglalkozásról és nemzetiségről nem vezet statisztikát.

A lap emlékeztetett arra, hogy a korábbi elvándorlás miatt jelentősen megfogyatkozott a kárpátaljai magyarság lélekszáma. Az 1990-es évek nagy kivándorlási hulláma után azonban a kérdés háttérbe szorult, így nem tudható, hogy a könnyebb élet reményében hányan fogtak vándorbotot, s hogy a távozók a foglalkozásukat, képzettségüket, korukat tekintve milyen réteghez tartoztak – írta a lap, amely szerint az utóbbi öt évben csökkent az elvándoroltak száma, mégis egy kisebb magyar település lakossága tűnt el Kárpátaljáról. Ám legalább ennyire, ha nem többre tehető azok száma, akik ugyan nem adták fel ukrán állampolgárságukat – vendégmunkások, diákok –, de életvitelszerűen már szinte semmi sem köti őket Kárpátaljához.