A félkatonai szervezetek öt volt tagját még tavaly fogták el s állították bíróság elé az 1982. július 18-án az északi Baja Verapaz tartományban, Rabinal településen elkövetett gyilkosságokért – 256 indián őslakos, többségükben nők és gyermekek lemészárlásáért –, amelyek Plan de Sánchez (Sánchez-terv) néven váltak hírhedtté. A per hétfői tárgyalási napján az ügyészég minden egyes indián áldozatért fejenként 30 év kiszabását kérte Eusebio Grave, Julián és Mario Acoj, Santos Rosales, továbbá Lucas Tecú vádlottakra – ezzel mindegyikükre 7680 évet –, valamint további 30-30 évet emberiesség elleni bűnért, s ezt a bíróság kedden jóvá is hagyta.
A múlt héten kezdődött perben a törvényszék húsz tanút és öt szakértőt hallgatott meg, továbbá 47 szemtanúi vallomást és 158 dokumentumot és szakértői jelentést vizsgált meg. A bizonyítékok szerint a falu indiánjait a gerillákkal való kollaborálással gyanúsították, s egy osztag aktavetőkkel lőtte szét a település piacán összegyűlteket, noha az achí indiánok teljesen békés polgárok voltak. Orlando López ügyész szerint a bizonyítékok azt támasztják alá, hogy az öt vádlott a faluval kapcsolatos információkkal segítette a hadsereg akcióját, s tevékenyen részt vett a mészárlásban.
A Sánchez-terv ügyével a guatemalai polgárháború (1960–96) már második vérengzése került bírósági szakaszba. Tavaly augusztusban Alto Riesgo törvényszéke négy volt guatemalai katonát ítélt egyenként 6030 év szabadságvesztésre az 1982. december 7-én az északi Petén tartományban elkövetett vérengzésért: akkor Dos Erres településen 201 parasztot – köztük nőket és gyermekeket – öltek meg az elitegységek gerillákat hajszoló katonái. Egy hete ugyanebben a mészárlásban való részvételért egy további volt elitkatonát – akit az Egyesült Államok tavaly adott ki a latin-amerikai országnak – ítéltek el ugyancsak 6030 évre.
A guatemalai törvények szerint a kiszabható maximális szabadságvesztés ötven év, de az emberiesség elleni bűncselekmények esetében halmozódik a büntetés, noha csak maximum fél évszázadot kell leülni belőle.
Fejenként 7710 évet kaptak
A guatemalai igazságszolgáltatás történelmének legnagyobb büntetését szabták ki az egyik 1982-es polgárháborús mészárlás elkövetőire.
2012. 03. 21. 14:18
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!