Havazásban kezdődött a választás

Abháziában szombat reggel havazásban kezdődtek meg a parlamenti választások, de a hatóságok azt remélik, hogy nem veti vissza a részvételt a szubtrópusi éghajlatú terület lakói számára szokatlan márciusi időjárás.

A Grúziától a Szovjetunió felbomlása után háborúban elszakadt, s Moszkva által 2008-ban függetlennek elismert köztársaságban a 35 parlamenti mandátumért 148 jelölt száll harcba – pártlisták nélkül, csak egyéni körzetekben. Legtöbbjük függetlenként indult, töredékük pedig a kormányzó párt, illetve látszatellenzékének színeiben.

A voksolás akkor is érvényes lesz, ha a választásra jogosultak legalább 25 százaléka elmegy szavazni az alig 8600 négyzetkilométer területű köztársaság 216 ezer lakosa közül. A választás kétfordulós. Öt éve, 2007-ben a választókerületek felében kellett második fordulót tartani.

A hatóságok előtt előzetes nyilatkozataik szerint az a cél lebegett, hogy magas részvételi arányt biztosítva tanúsítsák az abház nemzet egységét és függetlenség iránti vágyát. Az abház választásokat is felügyelik külföldi megfigyelők, mégpedig oroszok. Az orosz parlament alsóházának megfigyelői küldöttségében valamennyi frakció képviselteti magát.

Abházia és a szintén Grúziától elszakadt Dél-Oszétia függetlenségét a birtoklásukért Grúziával folytatott 2008-as háborút követően ismerte el Oroszország, amely pénzügyileg és katonailag is régóta támogatta a két területet. Példáját csupán öt távoli kis ország követte.

A világ többi országa Grúzia szakadár tartományának tartja a Fekete-tenger parti sávjában fekvő Abháziát, akárcsak az alig megyényi, hegyvidéki Dél-Oszétiát. A NATO és az Európai Unió kitart elvi álláspontja mellett, hogy a két régió a nemzetközi jog értelmében Grúzia szerves részét képezi.

A lengyel külügyminisztérium pénteken nyilatkozatban fejezte ki sajnálatát amiatt, hogy a grúziai tartomány szeparatista hatóságai parlamenti választásokat rendeztek, s leszögezte, hogy Varsó „Grúzia szuverenitásának elvéhez tartva magát, nem fogja törvényesnek elismerni” a szavazást. A lengyel külügyi nyilatkozat szerint az ilyen lépések csak az Abháziával és Dél-Oszétiával kapcsolatos konfliktus elmélyítését segítik.