Hannelore Kraft (SPD) észak-rajna–vesztfáliai miniszterelnökként néhány hete sajtótájékoztatóján kitért a Keleti Szolidaritási Paktum témájára. Mint mondta: örömmel fogadta a szövetségi kormány által megrendelt tanulmányt, mely a keleti tartományok jelenlegi támogatási rendszerének átdolgozására tett javaslatot. Mint fogalmazott, megerősítette abban a meggyőződésében, hogy a jövőben rászorultság és nem elhelyezkedés alapján kell a régiókat támogatni. Kraft – aki az SPD alelnöke – hangsúlyozta ugyanakkor, hogy természetesen a 2019-ig érvényes második szolidaritási paktum végéig nem bolygatják a kérdést. Ám kijelentette, most a Nyugat van soron. Kraft ezzel egy olyan szlogent említett, amit pártja az észak-rajna–vesztfáliai tartományi kampányban jól használhat.
Nem véletlen, hogy a Ruhr-vidék négy szociáldemokrata főpolgármestere vetette fel a napokban ezt a témát. A széthulló szociáldemokrata támogatói környezet ellenére Európa legnagyobb iparvidéke még mindig komoly stratégiai jelentőséggel bír pártja számára. S ahhoz, hogy az alacsony választási részvétel időszakában minél több személyt mozgósítsanak részvételre, az SPD-nek olyan témára van szüksége, ami felrázza a polgárokat – olvasható.
Ullrich Sierau (SPD) dortmundi főpolgármester a szolidaritási paktumot „perverz rendszernek” nevezte. Amennyiben rajta állna, azonnal fel kellene függeszteni a szolidaritást a keleti tartományokkal. Azt ugyanis tovább nem lehet megmagyarázni, hogy a Ruhr-vidék szegény városai eladósodnak, hogy a teljesíteni tudják a kötelező befizetésüket – vélte. Párttársai – az esseni Reinhard Paß, az oberhauseni Klaus Wehling és a gelsenkircheni Frank Baranowski – támogatják véleményét. Az SPD-s főpolgármesterek jelenleg retorikai verőlegényekként tevékenykednek, finoman összehangolt kampánykoncepció alapján. Először a négyes csoport hangulatot keltve magára vonja a figyelmet, majd Kraft a moderátor szerepébe lép és eljátssza a békéltetőt, miközben továbbra is hangsúlyozza, most a Nyugaton van a sor. Kraft szerdai esseni fellépését arra használta, hogy ismét a tartomány anyjaként állást foglaljon a kérdésben – írja a lap.
A polgármesterek jajveszékelése érthető, mert a Ruhr-vidék városainak pénzügyi helyzete katasztrofális. Essen, Dortmund, Gelsenkirchen és Oberhausen, de más városok is, mint Duisburg rendkívül eladósodott. Sok helyen uszodákat zártak be, az utcákat nem kátyúzzák. Más városrészekben annyira reménytelen a helyzet, mint tíz, tizenöt éve keleten. – Ott pedig már azt sem tudják, mit kezdjenek a pénzzel – vélte Sierau, utalva a keleti országrészre. Frank Baranowski úgy számol, hogy a Ruhr-vidék városai 2,7 milliárd eurót fizettek a paktumba.
Rainer Kambeck, az esseni Rajnai–Vesztfáliai Gazdaságkutató Intézet munkatársa igen populistának tartja a katasztrofális pénzügyi helyzetet a paktumra visszavezetni. Más önkormányzatokkal összevetve a Ruhr-vidék városainak igen magasak a személyi költségei. Ellentétben a tartományi székhellyel, Düsseldorffal – mely időben kemény megszorításokat alkalmazott és megvált a felesleges vagyontárgyaitól – a Ruhr-vidék települései kitartottak vitatható részesedési politikájuk mellett. 2010 végén többek között Dortmund, Oberhausen és Essen is bevásárolta magát a Steag nevű áramtermelő cégbe. Kambeck súlyos tévedésnek tartja a Bundestag alelnöke, Wolfgang Thierse (SPD) javaslatát, aki egy Ruhr szolidaritási járulékot szeretne befizetni. „Ez egyrészt katasztrofális üzenet lenne a Ruhr-vidéknek, mert az nem szegényház, hanem egy rendkívül heterogén régió, óriási lehetőségekkel” – fogalmazott.
