William Ostick, az amerikai külügyminisztérium latin-amerikai országokkal foglalkozó szóvivője hétfőn megismételte, hogy a québeci csúcsértekezleten 2001-ben konszenzussal elfogadott megállapodás értelmében a tanácskozáson csak demokratikus országok vehetnek részt. „Az Egyesült Államok támogatja ezt a megállapodást, és azt szeretné, ha egy napon a demokratikus Kuba elfoglalná az őt megillető helyet az Amerika-csúcstalálkozón. Sajnálatos módon ez a nap még nem jött el” – jelentette ki a szóvivő.
Ostick arra reagált, hogy a VI. Amerika-csúcstalálkozó házigazdája, Juan Manuel Santos kolumbiai elnök bejelentette, Havannába utazik szerdán, és erről a kérdésről is tárgyalni akar a kubai vezetéssel.
A kolumbiai kormánynak kell döntenie arról, hogy meghívja-e a Cartagena de Indias városban április 14–15-én tartandó csúcsértekezletre Kubát, amelynek az 1962-ben felfüggesztett AÁSZ-tagságát 2009-ben állították helyre. Mindazonáltal Kuba nem tudott visszailleszkedni a pánamerikai szervezetbe, s állítása szerint nem is akar.
Ha a kolumbiai vezetés nem hívja meg Kubát, azt kockáztatja, hogy a Venezuela vezetésével megalakult ALBA-országok – Venezuela, Kuba, Bolívia, Ecuador, Nicaragua, Antigua és Barbuda, Dominika, valamint Saint Vincent és a Grenadine-szigetek – vezetői bojkottálják a tanácskozást. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter néhány napja a szenátus egyik bizottságában tartott meghallgatáson kijelentette, hogy nem lát sem alapot, sem szándékot Kuba meghívására a csúcsértekezletre. Joe Biden alelnök hétfőn Mexikóvárosban ugyancsak úgy vélte, hogy Havanna nem lesz ott a kolumbiai találkozón. Biden kedden Hondurasban a vendéglátó Porfirio Lobo elnök mellett megbeszélést tart Guatemala, Salvador, Panama és Costa Rica vezetőivel is.

Egyre nagyobb bajban van Ruszin-Szendi Romulusz, akár tíz évet is kaphat