Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár üdvözölte a vizsgálóbizottságnak azt a megállapítását, hogy a katonai szövetség „rendkívül precíz légi hadjáratot vezetett, bizonyíthatóan törekedve polgári áldozatok elkerülésére”.
A pénteken Genfben kiadott jelentés szerint a NATO szándékosan ugyan nem bombázott civileket, de öt esetben, amelyekben azt állította, hogy parancsnoki és ellenőrző központokra vagy összpontosítási körletekre mért csapást, a szakértők nem tudtak katonai célpontot azonosítani. A vizsgálóbizottság mindazonáltal ezekben az esetekben nem tudott egyértelmű következtetésre jutni, ehhez további bizonyítékokra, illetve vizsgálatokra lesz szüksége.
A NATO harci gépei 18 ezer bevetésen vettek részt a tavaly októberben végződött, 7 hónapos offenzívájuk során. Fogh Rasmussen újságíróknak nyilatkozva elmondta: a NATO megvizsgált minden olyan esetet, amelyben az a vád érte, hogy polgári személyekre mért csapást. Arra a következtetésre jutott, hogy célpontjai legitim katonai célpontok voltak, és a NATO minden esetben nagy gondot fordított a lakosságot érő kockázatok minimalizálására. Több száz lehetséges célpontot éppen azért ejtettek az utolsó pillanatban – hangsúlyozta –, mert el akarták kerülni polgári személyek életének kockáztatását.
Luis Moreno-Ocampo, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyvédje tavaly novemberben azt mondta, hogy hivatala ki fog vizsgálni minden olyan állítást, amely a bármelyik fél – köztük a NATO – által a líbiai légi hadjárat és kormányellenes felkelés során elkövetett bűncselekményekre vonatkozik.
origo.hu
Összeül a mai napon a Nemzetbiztonsági Bizottság
