A lengyel statisztikai hivatal (GUS) által közölt adatok szerint Lengyelországnak 38,5 millió lakosa van, kétmillió ember nem határozta meg nemzeti hovatartozását, félmillióan egyáltalán nem tartják magukat lengyelnek. Elemzők szerint a felmérés eredményei meghazudtolták a „lengyel homogenitás mítoszát”. Ugyanakkor kiemelik, hogy csak tavaly nyílt lehetőség a kettős identitás bevallására: a nemzetiség mellett a „más nemzethez vagy etnikai közösséghez való tartozás” bevallására – írta pénteken a Rzeczpospolita című napilap.
A népszámlálás során 809 ezren sziléziai nemzetiségűeknek vallották magukat, míg kilenc éve csak 173 ezren tették ezt. Csaknem felük (362 ezren) kizárólag sziléziainak tartja magát, 418 ezren első nemzetiségként nevezték meg a sziléziait. A gdanski Tengermelléken és a Nyugat-Pomerániában honos kasubok száma is jelentősen emelkedett. Tavaly 228 ezren vallották magukat kasuboknak, közülük 16 ezren egy nemzetiségűeknek tartják magukat, míg 17 ezren első nemzetiségnek tekintik a kasubot.
A felmérés szerint a kisebbségi státussal rendelkező németek száma csökkent. 2011-ben 109 ezren vallották magukat németeknek, míg kilenc évvel korábban még 153 ezren. Első nemzetiségként 49 ezren nevezték meg a németet. A GUS adatai szerint további 155 ezer ember más nemzetiségi vagy etnikai csoport tagjának tartja magát Lengyelországban: kétharmaduk ukrán vagy fehérorosz.
Szakértők szerint a népszámlálás is bizonyítja, hogy Lengyelországban erősödik a regionális és etnikai hovatartozás érzése. A kasubok és a sziléziaiak a napokban az államfőnek címzett levélben kérték a kisebbségi státus megadását, s a demográfiai adatokat fontos érvnek tekintik a jogaik körüli vitában.
origo.hu
Újabb csapás érte a rács mögött ülő Kiss László óbudai polgármestert
