A nyilvánosság előtt Mario Monti olasz miniszterelnök és Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke az optimistát alakítja – olvasható a Die Weltben. Mint emlékeztetnek, Monti kijelentette, hogy az ország már majdnem átvészelte a súlyos válságot és Draghi szerint is túl vannak a nehezén. Zárt ajtók mögött ugyanakkor további milliárdos segélycsomagokat követelnek. Angela Merkel heteken keresztül arról biztosította a közvéleményt, a mentőcsomagot nem fogják megnövelni, a hétvégén azonban kiderült, Németország hozzájárul a további milliárdos támogatás emeléséhez. Ez azt jelenti, hogy a 440 milliárd eurós Európai Pénzügyi Stabilizációs Eszközrendszert (EFSF) nem váltja fel a 700 milliárdos Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), hanem egy ideig egymás mellett fognak működni.
A Die Welt úgy fogalmaz: a valóság az, hogy a válság végéről egyáltalán nem lehet beszélni, inkább a válság újabb szakaszáról. Idézik a portugál statisztikai hivatal újabb adatait is: eszerint a portugál GDP 2011 negyedik negyedévében 2,8 százalékkal zsugorodott, míg a magánszemélyek fogyasztása 6,6 százalékkal, az állami kiadások 5,7 százalékkal, a bruttó befektetések majd negyedével, 24,3 százalékkal. A lisszaboni kormány olyan mélyen nyúl a polgárok zsebébe, hogy alig marad fogyasztásra. Időközben a munkanélküliség 15 százalékos. Az érintettek esélyük sincs, hogy munkát találjanak az európai munkaerőpiacon, az egyetlen reményük az egykori gyarmat, Angola.
Spanyolországgal kapcsolatban pedig azt írják, ma az ország árnyéka önmagának, a spanyol gazdaság az idén 2,7 százalékkal csökkent, s jövőre is 1,2 százalékos zsugorodással számol a Citigroup. A spanyolok negyede munkanélküli, ami a 25 év alattiaknál eléri az ötven százalékot. S most az ingatlanbuborék kipukkanása fenyeget. „A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a radikális takarékossági politika és az ingatlanpiaci buborék kipukkanása Spanyolországot olyan ördögi körbe juttathatja, ami Görögországot is térdre kényszerítette” – idézik az International Herald Tribune.
Éppen úgy, mint Portugália és Görögország, Spanyolország elmulasztotta megteremteni a versenyképes gazdaság feltételeit. Minden pénz az ingatlanok építésébe folyt. A fiatalok gyakran iskolai végzettség nélkül hagyták el az iskolát, mert az építkezéseken jól tudtak keresni. Termelési és fogyasztási javakat alig gyártottak, majdnem mindent importálnak. Abban a reményben, hogy ez az idők végezetéig így marad, a vállalkozások és a magánszemélyek is eladósodtak. Ebben az évben a madridi kormány elvéti a hiánycélt, a drasztikus megszorítások ellenére. Mariano Rajoy miniszterelnök az unió által elvárt 4,4 százalék helyett csak 5,8 százalékos hiányt tudott garantálni. Emiatt a befektetők tovább büntetik Spanyolországot. Így kezdődött az az ördögi kör, ami Görögországot is csődbe vitte.
(Die Welt)
