Papíron jól áll az integráció

A konzervatív düsseldorfi napilap Gregor Mayntz Ami valójában a muzulmán tanulmányban áll című cikkében foglalkozik egy nagy vitát kiváltó kutatással. E tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy a bevándorlók harmadik generációjának tagjai közül sokan nem kívánnak a többségi társadalomba integrálódni.

2012. 03. 03. 11:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Másfél évvel Thilo Sarrazinnak az integrációról leírt téziseiről zajló élénk vitát követően jelent meg a 762 oldalas tanulmány Fiatal muzulmánok létvilágai Németországban címmel – ez az elemzés is igen heves reakciókat váltott ki.

A megbízó a belügyminisztérium, a részvevők a jénai, a brémai és a linzi egyetem, valamint az Aproxima Kutató Társaság tudósai. Az elemzés 923 érintett személy telefonos kikérdezésével készült, beleértve egy kiegészítő nem muzulmán kontrollcsoportot is. Ugyanakkor kérdéses, hogy milyen következtetéseket lehet levonni abból, ha például a többgenerációs összehasonlításban mindössze 18-an vettek részt.

A legfontosabb kérdés, hogy a tanulmány valóban leképezi-e a muzulmánok valós életviszonyait. Maguk a kutatók is megállapították, hogy a muzulmánokat alig lehet Németországban pontosan felmérni, mert a származásuk, kapcsolataik, életkörülményeik a harmadik generációban túlzottan sokszínűek ahhoz, hogy reprezentatív módon kutathatóak legyenek.

A 637. oldalon maguk a tanulmány készítői is elismerik, hogy az integrációra és radikalizálódásuk okaira nem lehet valóban érvényes következtetéseket levonni.

A tanulmány végkövetkeztetései alapvetően pozitívak. A legtöbb fiatal muzulmán integrálódni szeretne, a német állampolgárságúak esetében ez az arány eléri a 78 százalékot. Egyrészt ők minden életkori csoportban egyértelműen elhatárolódtak az iszlám terrorizmustól, másrészt egyetértenek azzal a kritikus megállapítással, hogy a német nyilvánosság túl gyorsan összekapcsolja az iszlámot a terrorizmussal. Ezt a tézist erősítik a kedvelt televíziós műsorok és internetes fórumok.

A német állampolgárságú muzulmánok 15 százaléka és a még nem honosított muzulmánok 24 százaléka magát szigorúan vallásosnak és a Nyugatot elutasítónak nevezte. Ők az erőszakot is elfogadják.

A kutatók különlegesen súlyos problémát látnak abban, hogy a muzulmánok, akik integrálódni szeretnének, azt érzik, hogy kirekesztik őket. A fejkendő betiltása és a minaretellenes kampányok ezzel szemben a muzulmánok radikalizálódását segítik.

Rheinische Post (rp-online.de)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.