Sólyom-ügy: Magyarország ragaszkodik álláspontjához + Videó

Magyarország álláspontja szerint az uniós jog alapján kell megítélni azt, hogy Sólyom László korábbi köztársasági elnök belépését Szlovákia területére 2009-ben megtagadták.

Az MTI azt követően kereste meg a tárcát, hogy kedden közzétett szakvéleményében Yves Bot, a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka szerint Szlovákia nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megtagadta Sólyom László belépését a területére. Az államfők utazásai – állapította meg Yves Bot – a diplomáciai kapcsolatok körébe tartoznak, amelyet a nemzetközi jog szabályoz, és ahol nem az uniós jog, hanem a tagállamok hatásköre érvényesül. A főtanácsnok ennek megfelelően azt javasolta, hogy az Európai Bíróság utasítsa el a Szlovákia elleni magyar keresetet. A főtanácsnoki indítvány nem köti az Európai Bíróságot. Bővebben>>>

Ítélet

A KIM kiemelte: a főtanácsnoki indítvány következtetéseivel nem értenek egyet, és bíznak abban, hogy amikor az Európai Bíróság meghozza ítéletét, abban a magyar álláspontot fogadja el. A vonatkozó uniós irányelv csak akkor teszi lehetővé a tagállamoknak, hogy megtiltsák valamely uniós polgár belépését a területükre, ha az érintett személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére – emlékeztettek, hozzátéve: Magyarország szerint ebben az ügyben nyilvánvalóan nem ez a helyzet.

Meghívás

Sólyom László magyar köztársasági elnök a szóban forgó napon egy szlovákiai székhelyű társadalmi szervezet meghívására Révkomáromba szándékozott utazni, hogy részt vegyen Szent István szobrának avatási ünnepségén. Két nappal a tervezett látogatás előtt három szlovák közjogi méltóság – Ivan Gasparovic államfő, Robert Fico kormányfő és Pavol Paska házelnök – közös nyilatkozatot adott ki, kifogásolva, hogy a látogatás időpontját Budapest „érzéketlenül” választotta meg. A látogatás napján volt ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés csapatai – köztük magyar katonák is – megszállták Csehszlovákiát.

A tervezett rendezvény megkezdése előtt a szlovák diplomácia szóbeli jegyzékben tájékoztatta a magyar szerveket arról, hogy Szlovákia biztonsági kockázatokra hivatkozva, a 2004/38/EK európai irányelv alapján megtagadta a magyar köztársasági elnöktől a belépést a területére. A már a magyar–szlovák határon járó Sólyom László a jegyzékben foglaltak tartalmára tekintettel végül nem kísérelte meg a belépést Szlovákiába.

Veszély?

A magyar kormány úgy vélte, hogy a Pozsony által említett irányelv alapján nem lett volna megtagadható a magyar köztársasági elnök beutazása, hiszen annak értelmében csak azok beutazása tagadható meg biztonsági megfontolások miatt, akiknek személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére. Magyarország ezért azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy indítson eljárást Szlovákia ellen az uniós jog megsértése miatt. A brüsszeli bizottság álláspontja szerint azonban a nemzetközi jog alapján a tagállamok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ellenőrizzék külföldi államfők belépését területükre, függetlenül attól, hogy az érintett államfő uniós polgár-e. Ezért Brüsszel szerint Szlovákia – habár tévesen hivatkozott az irányelvre – nem követett el jogsértést.

Magyarország nem értett egyet az Európai Bizottság álláspontjával, és ezért saját maga indította meg az uniós jog megsértésének kimondására irányuló eljárást Szlovákia ellen az Európai Bíróság előtt. Budapest szerint a szóban forgó európai irányelv – amely főszabályként előírja az uniós polgárok szabad mozgásának biztosítását – igenis alkalmazható a jelen esetben, és e jogszabály alapján nem lett volna jogszerűen megtagadható a magyar államfő révkomáromi látogatása.