Szerb háborús bűnöst rehabilitálnának

Mihajlovic tábornok a II. világháború idején a német megszállók ellen harcoló, de Tito kommunista partizánseregével is szemben álló királyhű csetnikek főparancsnoka volt.

Mihajlovic tábornok a II. világháború idején a német megszállók ellen harcoló, de Tito kommunista partizánseregével is szemben álló királyhű csetnikek főparancsnoka volt, s 1946-ban egy jugoszláv bíróság háborús bűnökért és árulásért halálra ítélte. Máig nem ismeretes, hogy hol végezték ki, s hol nyugszik.

Draza Mihajlovic rehabilitálásáról március 23-án dönt a belgrádi felső bíróság.
A szerb civil szervezetek nyilatkozata szerint Mihajlovic mohamedánok és szerbek ellen is követett el háborús bűnöket, s a Tito partizánhadserege és a németek által vívott neretvai és sutjeskai csatákban kétségtelenül a németek oldalán harcolt.

A Balkaninsight által idézett Slobodan Markovic belgrádi történészprofesszor ugyanakkor azt állította, hogy Mihajlovic tábornok csetnikjei a jugoszláv királyi hadsereg utódai voltak, s 1941-ben elismert szövetségesei mind Nagy-Britanniának, mind a Szovjetuniónak. A professzor határozottan tagadta azt is, hogy a csetnikek a nácikkal kollaboráltak volna.

A tervezett rehabilitálást elítélte Ivo Josipovic horvát elnök is, aki azt mondta, hogy nem tud egyetlen olyan ütközetről sem, amelyben a csetnikek a német megszállók ellen harcoltak volna, ellenben ismer olyanokat, amelyekben a (horvát) usztasákkal együtt a partizánok ellen küzdöttek.

---

A belgrádi első alapfokú bíróság felhívást tett közzé, amelyben kéri mindazokat, akik tudnak valamit Draza Mihajlovic, a szerb királyi honi hadsereg volt parancsnoka halálának körülményeiről, hogy jelentkezzenek a bíróságon.

A hírt Gordana Vukovic, a belgrádi bíróság szóvivője közölte szerdán. Hangsúlyozta, hogy a felhívást a szerb hivatalos közlönyben is közzétették, és 30 nap áll rendelkezésre, hogy az 1946. július 17-én kivégzett Draza Mihajlovic halálának körülményeiről információkkal szolgáljanak.

A szerb királyi honi hadsereg volt parancsnoka ügyében 1946. július 15-én hozott halálos ítélet semmissé nyilvánítását és Draza Mihajlovic polgári jogainak visszaállítását, azaz rehabilitálását a néhai katonai parancsnok unokája, Vojislav Mihajlovic kezdeményezte.

Draza Mihajlovic rehabilitálási ügye már több mint egy éve húzódik a belgrádi felső bíróságon, de a testület mindaddig nem dönthet, amíg nincs konkrét bizonyíték az elítélt kivégzéséről, haláláról, a kivégzés helyszínéről és földi maradványainak hollétéről.

Mihajlovic haláláról az egyetlen bizonyíték a belgrádi Borba című napilapban 1946. július 18-án megjelent rövid hír, amely szerint Mihajlovic fölött egy nappal korábban golyó által végrehajtották a halálos ítéletet.
A Tito rendszere által az állam „első számú ellenségévé” nyilvánított Draza Mihajlovicot – a második világháborút követően végrehajtott országos méretű tömeges kivégzéseket vizsgáló állami bizottság szerint – a Belgrádhoz tartozó Ada Ciganlija szigetén végezték ki, és tetemét később titokban új helyre, feltehetőleg a Ratno ostrvora (Hadi-szigetre) vitték, hogy végleg eltüntessék.