Terítéken Szerbia

Az Európai Parlament szerdai brüsszeli plenáris ülésén az eddigi szerb EU-integrációs folyamatot értékelő vitában a legtöbb hozzászóló üdvözölte, hogy Szerbia megkapta az uniós tagjelölti jogállást.

A hozzászóló magyar EP-képviselők sorát – az európai néppárti álláspontot ismertetve – a fideszes Schöpflin György nyitotta meg. Elismerte, hogy Szerbia számos lépést tett az országban élő nem szerb kisebbségek jogegyenlősége érdekében, de úgy vélekedett, hogy a szerb állampolgársági koncepció egyelőre nem eléggé befogadó jellegű minden kisebbség – így a Timok-völgyi románok, illetve a szerbiai bolgárok – tekintetében. Jó példaként felhívta a figyelmet az etnikai sokféleség kezelésének vajdasági gyakorlatára.

Kitért Schöpflin György arra is, hogy minden EU-csatlakozásra törekvő országnak rendezett viszonyt kell ápolnia szomszédaival. Ezzel összefüggésben kijelentette: „Szerbiának szembe kell néznie Koszovó függetlenségével, és fel kell adnia azt az illúziót, hogy valamilyen módon, egy napon majd Koszovó ismét a szerb állam részévé válik”. A képviselő szerint ez nem fog megtörténni, legyen ez bármennyire is fájdalmas dolog a szerbek számára.

Segítheti a közösségek boldogulását

A szintén fideszes Gál Kinga hangot adott azon örömének, hogy a vajdasági magyar közösség számára fontos szempontok is bekerülhettek a csütörtökön az EP plénumán szavazásra bocsátandó állásfoglalás-tervezetbe. Ezek, mondta, olyan elvárások Szerbiával szemben, amelyek betartása segítheti a közösségek boldogulását szülőföldjükön.

„Igazságot is követelünk”

Az erdélyi – ugyancsak néppárti színekben politizáló – Tőkés László szerint „a kisebbségpolitikai deficittel rendelkező Szlovákia és Románia számára tanulságos lehet az a következetesség”, melyet az uniós tagállamok csúcsvezetői a szerbiai kisebbségek – köztük a románok, illetve vlachok – védelme ügyében tanúsított. Az Európai Tanács konklúziói, hangsúlyozta Tőkés, a kollektív kisebbségi jogok erősítését szolgálják, nem utolsósorban azáltal is, hogy Szerbia kisebbségi politikájának a folyamatos figyelemmel kísérését írják elő.

„Mi, magyarok, támogatjuk Szerbia európai csatlakozását, viszont igazságot követelünk a múltban elkövetett, kisebbségeket sújtó tömeggyilkosságok ügyében, valamint közösségi jogokat és autonómiát a mindmáig ott élő magyar közösségünknek. A szerbiai magyarság érdekei védelmében példát veszünk Romániáról, mely határozottan kiállott a Timok-völgyi románok mellett” – mondta Tőkés László.

Az európai integráció útja

A szintén erdélyi néppárti EP-képviselő Sógor Csaba felszólalásában megállapította, hogy a Nyugat-Balkán országai mind az európai integráció útját választották. „A térség lakói ettől remélik életkörülményeik jobbulását, a gazdaság fellendülését és a feszült etnikai viszonyok rendeződését. Szerbia lakói is ezt remélik, szerbek és magyarok, romák és románok, albánok és horvátok mindannyian. Azonban ha az unió nem fordít kellő figyelmet a kisebbségi problémák kezelésére, akkor a leendő uniós polgárok csalódni fognak bennünk. Az etnikumközi feszültségek kezelésének legjobb módja a politikai autonómia biztosítása. Szerbia Vajdaság tartományában is ez a jövő útja” – mondta Sógor.

„Nem lehet teljesíthetetlen feltételeket támasztani”

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője úgy vélekedett: Szerbia uniós integrációja kettős szempontból is érdeke Magyarországnak: „ezzel garantálhatjuk a vajdasági magyar közösség biztonságát és gyarapodását, illetve így szavatolható hazánk déli szomszédságának stabilitása”.

Tabajdi szerint a regionális stabilitás fontos garanciája a Szerbiában a nemzeti tanácsokról két évvel ezelőtt elfogadott törvény következetes végrehajtása. Ez a jogszabály Európában is példaértékű kisebbségvédelmi keretrendszert állított fel, az intézményrendszer valódi működőképességéhez azonban a szerb hatóságoknak biztosítaniuk kell a kulturális, oktatási és a nyelvi jogok gyakorlásához szükséges pénzügyi forrásokat – mondta.

A koszovói kérdésről szólva a szocialista politikus kiemelte, hogy nem lehet teljesíthetetlen feltételeket támasztani Szerbiával szemben, az ország stabilitása ugyanis az egész nyugat-balkáni térség szempontjából kiemelten fontos. Szerb és koszovói részről egyaránt kölcsönös erőfeszítésekre van szükség a gyakorlatias előrehaladás érdekében, jelentette ki Tabajdi, aki szerint a májusi választásokat követően felálló új szerb kormánynak folytatnia kell a pragmatikus együttműködést Koszovóval, „de hasonló elvárásokat kell támasztanunk a koszovói féllel szemben is”.

Morvai Dél-Tirol mintájára követelt autonómiát a magyarok számára

A vitában a jobbikos Morvai Krisztina arról beszélt, hogy a Szerbiában élő magyarok „folyamatosan és rendszeresen szenvedik el a legdurvább emberi jogi jogsértéseket, többek között a fizikai bántalmazást, pusztán az anyanyelvük, a magyar nyelv használata miatt”. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az Európa Tanácsban határozatilag „kimondták Szerbiának a bűnösségét a súlyos emberi jogi jogsértésekben, mégpedig az őshonos nemzeti kisebbségekkel szembeni jogsértésekben”.

Morvai szerint a Délvidéken etnikai tisztogatás folyik, a háborús menekültek erőszakos betelepítése formájában. A jobbikos EP-képviselő területi autonómiát követelt a magyarok számára, Dél-Tirol mintájára.

A marosvásárhelyi problémák is szóba kerültek

A marosvásárhelyi magyar oktatással kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén napirenden kívül elmondott felszólalásában két erdélyi magyar EP-képviselő. Úgynevezett egyperces (régebben napirend előtti) felszólalásában Sógor Csaba hangoztatta: az erdélyi városban a román és a magyar közösség fele-fele arányban alkotja a lakosságot, de az etnikai arányok ellenére egyetlen olyan általános iskola sincs, amelyet magyar történelmi személyiségről neveztek volna el. Egy nemrégiben indult szülői kezdeményezéssel a város egy magyar nemzetiségű volt polgármesteréről szeretnének elnevezni egy intézményt, a kezdeményezést azonban az iskola vezetősége és a helyi képviselőtestület román többsége minden eszközzel akadályozza. A képviselő úgy vélte, a népek békés egymás mellett élését biztosító kölcsönös megértés és tisztelet első lépése lehetne, hogy a szimbólumok szintjén is érvényesülni hagyják a többnyelvűséget.

Tőkés László, az EP volt alelnöke arra hívta fel a figyelmet: tavaly óta az új román tanügyi törvény lehetővé teszi, hogy az erdélyi magyar ifjúság három multikulturális egyetemen önálló magyar karokon tanuljon, ám a marosvásárhelyi orvosi egyetem román vezetősége szembeszegül a törvénnyel, és román pártok támogatásával akadályozza az önálló magyar kar felállítását. Mint mondta, a magyar tanárokat megfélemlítik, Brassai Attila professzort pedig – aki tavaly Strassburgban nyújtott tájékoztatást a törvénytelen egyetemi állapotokról – a vezetés fegyelmi büntetéssel szankcionálta.

Tőkés László arra kérte Martin Schulzot, az Európai Parlament elnökét, továbbá a teljes EP-t és az Európai Bizottságot, hogy „védelmezzék meg a marosvásárhelyi magyar tanárokat, és támogassák az Ungureanu-kormány törvényes intézkedéseit a magyarellenes választási kampányeszközökhöz folyamodó utódkommunista politikai erők obstrukciója ellenében”.