A kivonulás súlyosbítja a válságot, amely az iszlamisták és a laikus csoportok között alakult ki a Mubarak utáni Egyiptom jövőjét behatároló alaptörvény megszövegezése körül.
„Elutasítjuk azt, ahogy az alkotmányozó bizottság létrejött” – jelentette be egy kairói sajtóértekezleten Ahmed Szaíd, a legnagyobb parlamenti liberális formáció, a Szabad Egyiptomiak vezetője más laikus politikai csoportok képviselőivel az oldalán.
A múlt hét végén a parlament iszlamista többségű két háza választotta meg a bizottság száz tagját, amelyből ötven a képviselők, a másik ötven társadalmi személyiségek közül került ki. Az ötven képviselőből 37 tartozik a Muzulmán Testvériséghez és az igen konzervatív szalafistákhoz, akik a másik csoportba is számos hívüket küldték. A liberális képviselők nem voltak hajlandók részt venni a szombaton tartott szavazáson. Az eredmény ellen vasárnap fellebbezést nyújtottak be egy közigazgatási bíróságon.
Jelenlegi összetételével a bizottság a politikai iszlámot fogja szolgálni, vélekedett Szaíd. Szavait támogatta a szociáldemokrata párt egyik képviselője is, aki szerint „nem a pártok ügyéről van szó, hanem az ország jövőjéről, és az egyiptomiak jogáról ahhoz, hogy politikai részrehajlástól mentes alkotmányuk legyen”.
A Muzulmán Testvériség kedden vitát kezdett arról, hogy a korábbi ígéretét betartva ne indítson jelöltet a májusi elnökválasztáson, vagy változtassa meg ezt a döntését. Ez a hatalom szempontjából fontos, mert a mozgalom politikai pártja (Szabadság és Igazság Párt) túlerőbe kerül a társadalomban, ha a parlamenti többség mellé a befolyásos államfői posztot is megszerzi, amire jó esélye van.
Egy hétfőn közzétett felmérés szerint a Testvériség tagjainak többsége elutasítja az ígéret megszegését, ráadásul a vezetőség egyik tagja szerint a hadsereg ebben az esetben fel is oszlathatja a parlamentet. Az erőpróba régóta érik – mondják megfigyelők.
origo.hu
Rendkívüli egyeztetést tart a miniszterelnök
