Amint számítani lehetett rá, az ügyészek a norvég terrorellenes törvény egyik cikke alapján emeltek vádat a 33 éves szélsőjobboldali férfi ellen. Breivik beismerte a július 22-ei támadások elkövetését, de tagadja, hogy ez bűncselekmény lett volna. Áldozatait árulóknak nevezte, amiért támogatták a norvég bevándorlási politikát, amely szerinte Norvégia iszlám gyarmatosításához fog vezetni.
Korábban arról szóltak a hírek, hogy a norvég mészáros megúszhatja a büntetést, ugyanis egy norvég ügyész bejelentette, feltételesen kész elfogadni, hogy Anders Behring Breivik büntetőjogilag nem vonható felelősségre tette miatt. Arra már korábban fény derült – az elvégzett pszichiátriai vizsgálatok alapján –, hogy Breivik nem skizofrén.
A norvég ámokfutó halállistát is készített 12 norvég „áruló” politikus likvidálásáról, és 30 célpontot akart megtámadni, beleértve a királyi palotát és az Amnesty International nemzetközi szervezet norvégiai irodáját.
A Breivik körül kialakult helyzet a Norvég politikában is változásokat hozott. Janne Kristiansen, a nemzetbiztonsági hivatal vezetője azért mondott le, mert titkos információkat is elmondott a tavaly nyári oslói merénylettel és az azt követő mészárlással kapcsolatos parlamenti meghallgatásán.
Az MNO-nak nyilatkozó szakemberek szerint nem kérdés, hogy egy 77 ember meggyilkolásával vádolt embernek felelnie kell tettéért. A megkérdeztettek egyet értettek abban, hogy a hangsúly nem a börtönbüntetés nagyságán, hanem inkább azon van, hogy hány – a norvég gyilkoshoz hasonló – őrült él a skandináv vagy akár a magyar társadalomban. „Időzített bombák, akik itt mozognak közöttünk” – mondták.
Lapunk a Magyarországon és külföldön történt kriminalisztikai esetek hátteréről dr. Bilkei Pál kriminálpszichológust kérdezte, aki elmondta, hogy a magyar emberek sem érezhetik magukat biztonságban, és a támadások többségének hátterében a „büntetni a gazdagokat, mert gazdagok” elv áll.
