Valakinek ezt a piszkos munkát is el kell végeznie

Megpróbáltatásairól és kötelességéről beszélt Geir Lippestad ügyvéd, aki a norvégiai merénylőt, Anders Behring Breiviket fogja képviselni az április 16-ra kitűzött perben.

Amikor a rendőrség egy nappal Breivik ámokfutása után – egy kis norvég szigeten 69 embert mészárolt le – felhívta Lippestadot, először nem akarta elvállalni a férfi védelmét. Az ügy bonyolultságára hivatkozott. Amikor azonban nővérként dolgozó felesége véleményét kérdezte, az válaszként visszakérdezett: „Ha meglőtték volna, az orvosok és nővérek segítenének neki, tennék a dolgukat. Te ügyvéd vagy, nem akarod tenni a dolgodat?”

Az eltelt nyolc hónap nehéz időszak volt Lippestad számára, aki az ügy elvállalása után névtelen fenyegetéseket kapott, döbbent ismerőseivel kellett szembenéznie, és egy időre rendőrségi védelmet kapott. Mégis azt állítja, nem bánta meg, hogy elvállalta a védő szerepét az egész Norvégiát sokkoló bűncselekményben.

Július 22-én Breivik pokolgépet robbantott Oslo központjában, 8 ember halálát okozva. A káosz alatt a Norvég Munkáspárt egy kis szigeten megszervezett ifjúsági táborába utazott, ahol egy automata fegyverrel 69 embert lőtt le. Tettét azzal indokolta, hogy „meg akarta védeni” a norvég népet a multikulturalizmustól. Elfogása után védőügyvédjének Lippestadot kérte, akinek korábban egy gyilkossággal vádolt neonáci volt a védence. Ole Nicolai Kvislert egy norvég–ghánai származású fiatalkorú meggyilkolása miatt ítélték 15 év szabadságvesztésre 2002-ben.

Lippestad nem osztja Kvisler szélsőjobboldali nézeteit. A 47 éves ügyvéd a kormányon lévő Munkáspárt tagja, Norvégiát liberális országnak tartja, amely toleranciát mutat az etnikai, szociális és kulturális különbségek terén.

Az ügyvéd meg van győződve arról, hogy Breivik védelmével saját értékrendje mellett áll ki, ami most különösen fontos, hiszen többen felszólaltak a norvég büntetőjogi rendszer „megkeményítése” érdekében. Az országban nincs halálbüntetés, és a maximálisan kiszabható szabadságvesztés 21 év.

„Nagyon könnyen mondhatnánk, hogy ez az eset olyan kegyetlen és súlyos, hogy ennek az embernek nem kéne megadni ugyanazokat a jogokat, mint másoknak” – mondta Lippestad. Azonban szerinte ha egy ember miatt megváltoztatnák a szabályokat, azzal a demokrácia lényegi elemét veszélyeztetnék. „Minden embert ugyanazok a jogok illetik meg, büntetésük esetén ugyanazok a törvények érvényesek rájuk” – tette hozzá. Breivik, mint Lippestad rámutatott, meg van arról győződve, hogy „háború van” és „egy olyan új világrendet szeretne, amellyel kevés ember tud egyetérteni”. A vádlott sosem fejezte ki sajnálatát tettével kapcsolatban.

A tárgyalás során Lippestad azzal érvelhet, hogy Breivik a szigeten történt mészárlás során megkímélte a legfiatalabb gyerekek életét, együttműködött a rendőrséggel, fel akarta adni magát és bevallotta tettét. Összhangban Breivik kívánságával, védencét épelméjűnek fogja mondani. Az első orvosi vizsgálat elmezavart állapított meg, a második eredménye még nem született meg.

„Nem számít, milyen szörnyű bűntettet követett el, kell valaki, aki képviseli a vádlottat. Ez a demokrácia lényegi eleme” – hangoztatta Lippestad.

A társadalom egy része, köztük a támadás több túlélője támogatja az ügyvédet. Februárban, Breivik utolsó kihallgatása után Helene Georgsen, a lövöldözés egy 16 éves túlélője kezet fogott Lippestaddal. „Meg akartam neki mutatni, hogy támogatom. Nagyon fontos a munkája és hihetetlenül jól csinálja” – mondta.

Egy közösségi portálon több száz fős csoport alakult Lippestad támogatására. „Ez egy piszkos munka, de valakinek meg kell csinálnia” – olvasható az egyik üzenetben, míg egy másik megjegyzi: „Ennek a férfinak egy embertelen feladattal kell megbirkóznia.”

Vibeke Hein Baera, a Lippestad mellett dolgozó három ügyvéd egyike megjegyezte, hogy Breivik védője „valószínűleg a világ egyik legtürelmesebb embere”. Az áldozatok rokonait és a túlélőket képviselő Mette Yvonne Larsen kedves, nyugodt, barátságos embernek írta le a férfit. „Egyszerűen nem tudom, hogyan csinálja. Én gyakran azt veszem észre, hogy hazamegyek, és csak sírok” – fogalmazott.

A Breivik-ügy nehézségei mellett Lippestadnak személyes problémákkal is szembe kellett néznie. Feleségével nyolc gyermeket nevel, közülük ketten fogyatékkal élnek. Idén az a veszély fenyegetett, hogy egyiküket, az évek óta súlyos egészségügyi gondokkal küzdő, tizenhat éves Rebekkát elveszítik, felesége ráadásul várandós volt.

„Sokáig szégyelltem magam, hogy újabb gyermekem lesz, miközben sok szülő elvesztette sajátját” – jegyezte meg. „Hozzászoktunk, hogy túléljük a válságokat; túltesszük magunkat rajtuk és teljes életet élünk” – mondta.

„Úgy érzem, hogy az ügy során elvesztettem a lelkemet” – nyilatkozta nemrég Lippestad a francia Le Monde napilapnak, és hozzátette: „remélem, amikor ennek egyszer vége lesz, visszakapom, és ugyanolyan állapotban lesz, mint előtte”.