Évi 8 ezer gyermek hal bele

Tádzsikisztánban évente csaknem nyolcezer gyermek hal meg a silány táplálkozás miatt még mielőtt betöltené ötödik életévét.

A 7,5 milliós lélekszámú közép-ázsiai országban e téren tovább rosszabbodott a helyzet a Szovjetunió felbomlásával. A kilencvenes éveiben az életszínvonal meredeken csökkent, 1992 és 1997 között polgárháború dúlt az országban, s mára olyannyira súlyossá vált a helyzet, hogy a lakosság 63 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, napi két dollárnak megfelelő összegből tengődve.

Tádzsikisztán lakosságát állami pénzekből már lehetetlen eltartani, a külföldön szép számmal dolgozó vendégmunkások hazautalásaiból élnek meg úgy-ahogy, de ezeknek a pénzösszegeknek a nagysága természetesen attól függ, hogy a külföldön munkát vállalók milyen kereseti lehetőséghez jutnak. Ezek a hazautalt pénzösszegek már meghaladják a tádzsikisztáni GDP felét – mutatnak rá a tanulmány szerzői.

A gondok már a születés előtt kezdődnek. A várandós anyák táplálkozása elégtelen és egyoldalú, túlnyomórészt kenyeret és burgonyát esznek, tejet, tejterméket, húst, gyümölcsöt és zöldségféléket ritkán, mert nincs miből, miközben az élelmiszerárak egyre emelkednek. Egy zsák liszt ára meghaladja egy állami hivatalnok havi fizetését.

Ennek következtében nem ritka, hogy a gyermekek már testi és szellemi fogyatékossággal jönnek a világra. Minden harmadik tádzsik gyermek korához képest visszamaradott a növekedésben. Az országban felemlegetik, hogy a szovjet időkben a terhes nők táplálkozását egészségügyi szervek felügyelték. Ma már nincs meg ez az ellenőrzés.

A silány táplálkozást Tádzsikisztánban nemcsak a gyermekek és a várandós nők sínylik meg, hanem a lakosság többsége is, pedig keresetük nagyobbik részét táplálékra költik. Egy tádzsik közgazdász szerint nem arról van szó, hogy az emberek éheznének, csak szűkös anyagi lehetőségeik gátat szabnak annak, hogy egészséges étrendet biztosítsanak maguk és gyermekeik számára.