Szerbiában május 6-án tartanak elnökválasztást, a legfrissebb közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az unió mellett elkötelezett Borisz Tadics és a szélsőségesből mérsékelt nacionalistává vált Tomiszlav Nikolics fej fej mellett halad.
A tárcavezető Ferenczi Gábor (Jobbik) írásbeli kérdésére, amelyben az országgyűlési képviselő azt firtatta, hogy milyen feltételekhez köti a kormány Szerbia uniós csatlakozásának támogatását, szerdán úgy válaszolt, Magyarország elsőrendű érdeke, hogy Szerbia maradéktalanul teljesítse az EU feltételeit és csatlakozzon az integrációhoz, hiszen kulcsszerepe van a szomszédos, stratégiai fontosságú nyugat-balkáni térség stabilitásának és biztonságának megteremtésében, illetve fenntartásában.
Magyarság
Véleménye szerint a vajdasági magyarság érdeke is kétségtelenül az, hogy Szerbia mielőbb uniós tagállam legyen, azonban az ország európai integrációs törekvéseinek magyar támogatása nem feltétel nélküli.
A kormány – szakítva a korábbi évek gyakorlatával – a magyar nemzeti érdek alapján határozza meg külpolitikája irányvonalait, és szavakkal és tettekkel is bebizonyította elkötelezettségét a szomszédos országokban élő magyar közösségek érdekvédelme mellett – hangsúlyozta. Mint kiemelte, a kormány célja, hogy ezek a közösségek megőrizhessék nemzeti identitásukat, integrálódva, de nem asszimilálódva, harmonikusan élhessenek együtt a többségi nemzettel, kisebbségi jogaikat pedig maradéktalanul tartsák tiszteletben.
Diszkriminatív elemek
Azt, hogy a kormány következetesen érvényesíti a nemzetpolitikai megfontolásokat, és a szerb integráció magyar támogatását feltételekhez köti, bizonyítja a szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvénnyel kapcsolatos magyar álláspont kitartó képviselete, amelynek köszönhetően „a diszkriminatív elemeket tartalmazó törvény” problémáját orvosolták – emlékeztetett a miniszter.
A szerb kárpótlási törvény eredeti formájában úgy fogalmaztak, hogy mindazokat, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak vagy azok leszármazottai, kirekesztik a kárpótlásból, ez szinte a teljes vajdasági magyarságot hátrányosan érintette. Később, a magyar tiltakozás hatására megváltoztatták a jogszabályt.
Árgus szemek
Martonyi János felidézte, hogy az Európai Tanács március eleji döntésével Szerbia megkapta az EU tagjelölti státusát, de ez még az integrációs folyamat „viszonylag kezdeti stádiuma”. A későbbiekben, a csatlakozási tárgyalásokon mind az Európai Bizottság, mind pedig a tagállamok „árgus szemmel” vizsgálják majd a felvételi kritériumok teljesítését – mutatott rá. Hozzátette: a politikai feltételek teljesítésének értékelésekor a magyar kormány különös figyelemmel kíséri majd az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását, valamint a vajdasági magyarok helyzetének alakulását.
Feltételek
A külügyminiszter kijelentette: a kormány körültekintően kezeli a szerb integrációhoz nyújtott magyar támogatás kérdését, és a támogatása „nem feltételek nélküli”. A kormány folyamatosan kapcsolatban áll a vajdasági magyar közösség legitim képviselőivel, és a szerb kormány előtt is ismert, hogy „a vajdasági magyarok helyzete a kétoldalú kapcsolatok megkerülhetetlen eleme” – hangsúlyozta.
