Amadou Haya Sanogo százados, a március 22-i államcsíny vezetője a sajtó előtt fölolvasta azt a közös nyilatkozatot, amelyről a puccsisták és a Malival szomszédos országok állapodtak meg péntek éjjel.
E szerint az ország alkotmányának megfelelően a puccsisták átadják a hatalmat a parlament elnökének, aki a választásokig ellátja az államfő feladatait. A parlamenti elnök, Dioncounda Traoré a puccs éjszakáján külföldre menekült, de állítólag már szombaton visszatér Maliba.
A Malival szomszédos országok hírek szerint amnesztiát ígértek az államcsínyben részt vevőknek. Közölték azt is, hogy megszüntetik a Mali ellen a héten bevezetett szankciókat, többek között újra megnyitják a határokat.
A szankciók egyik következményeként a főváros, Bamako nagy részén már csak napi 12 órán át volt áram.
Az alkotmányos rend helyreállítását azért is tartja fontosnak a nemzetközi közösség, mert az államcsíny óta eltelt két hétben Mali északi részét szinte teljesen az ellenőrzésük alá vonták a nomád tuareg lázadók, az Azavad Nemzeti Felszabadítási Mozgalom (MNLA) és a vele szövetséges radikális iszlamisták.
A lázadók e két csoportja között azonban feszült a viszony. Míg az MNLA független szekuláris államot szeretne, a radikálisok a szigorú iszlám jogrenden, a saríán alapuló államot hoznának létre. A térség két jelentős központja, Gao és Timbuktu közül ez utóbbiban az iszlamisták kerekedtek fölül, és bejelentették, hogy bevezették a saríát.
A lázadók pénteken kikiáltották az északi országrész függetlenségét. Az egyoldalú nyilatkozatot élesen elítélte az Egyesült Államok, az Európai Unió, az Afrikai Unió és a Malival szomszédos államok. A nyugat-afrikai államok gazdasági közössége (ECOWAS) azzal fenyegetőzött, hogy akár erőszakkal is helyreállítja Mali területi integritását. A regionális szervezet csütörtökön engedélyezte, hogy 2 ezer fős katonai kontingenst vezényeljenek Mali északi részébe.
A területre hírek szerint folyamatosan érkeznek a radikális iszlamista fegyveresek. Egyesek szerint tartani lehet attól, hogy a vidék menedékhely lesz a terroristáknak, mágnesként vonzza majd a mudzsáhídeket, és esetleg kiképzőtáborok létesülnek a sivatagi területen.
Közben segélyszervezetek humanitárius katasztrófától tartanak. A lázadók által elfoglalt területen hírek szerint több napon át folyt a szabad rablás, teljes volt a zűrzavar. Az Oxfam brit segélyszervezet szerint több mint 200 ezer ember menekült el a lakóhelyéről.
