Dél-Korea az ázsiai „kis tigrisek” egyike, a szigorúan szabályozott, egy ideig diktatórikus gazdaságpolitika és az itt élők kemény munkája révén mára a világ vezető ipari hatalmai közé emelkedett. A gazdasági növekedés tavaly 3,6 százalék, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 31 700 dollár, a munkanélküliség 3,4 százalékos, az infláció 4 százalék volt.
Park Geun-hye
Han Myeong-sook
A demokratizálás a nyolcvanas évek végén kezdődött, 32 év katonai uralom után 1993-ban választottak először civil elnököt Kim Jong Szam személyében. Dél-Korea ma teljes értékű demokrácia, amely egyre nagyobb globális elkötelezettséget mutat. Az immár atomfegyverrel is rendelkező észak-koreai kommunista rezsimmel a viszony feszült, az elmúlt években több súlyos határincidens is történt.
Bíznak a sikerben
A decemberi elnökválasztás tesztjének tekintik a szerdai dél-koreai parlamenti választást a részt vevő felek. A legutóbbi, 2008-as választás a konzervatív erők győzelmét hozta, mivel a 299 fős parlamentben 185 mandátumot szereztek, míg a liberális ellenzék 84-et. „Itt az ideje, hogy megbüntessük a mostani kabinetet” – erről már Han Myeong-sook, az ellenzéki Demokratikus Egyesülés (DE) elnöke beszélt. Az elnök asszony bízik benne, hogy sikerült legyőzniük a Lee Myung-Bak elnök által fémjelzett kabinetet.
A választás legfőbb kérdése, hogy a konzervatívok képesek lesznek-e megnyerni a mostani voksolást, majd ugyanezt megismételni nyolc hónappal később. A legfrissebb felmérések szerint a kormánypárt 42,3, míg a DE 29,5 százalékra számíthat. Park Geun-hye, a kormánypárti Saenuri elnöke a sikert követően várhatóan az elnökválasztáson fog indulni. Sokan attól tartanak, hogy hatalomra kerülése esetén romlana az Egyesült Államokkal való több évtizedes jó viszony.
A kampányt annak ellenére, hogy Észak-Korea április 12-én és 16-án rakétakísérletet fog végrehajtani, nem a külpolitikai témák dominálják. Az emelkedő árak, az oktatás drágasága, a növekvő társadalmi különbségek lényegesen jobban foglalkoztatják a dél-koreaiakat, mint az északi szomszéd viselt dolgai. Mindkét nagy párt a jóléti állam bővítését és a nagy cégek szorosabb felügyeletét szeretné elérni választási sikere esetén. A választáson 246 képviselőt egyéni körzetben, míg 54-et listáról választanak majd meg.
