Kína hazánkkal együtt küzdené le a kihívásokat

A Le Figaro és a China Daily is kommentálta a csütörtöki varsói csúcs eseményeit. Mindkét lap említést tett a magyar–kínai kapcsolatok fejlődéséről.

A francia konzervatív lap szerint Kelet-Európa lesz a kínaiak „repülőgép-hordozó hadihajója” az öreg kontinensen, s ennek árát Peking hajlandó is megfizetni. Ennek bizonyítéka a tudósítás szerint, hogy Ven Csia-pao kínai miniszterelnök a tanácskozáson bejelentette: Peking 10 milliárd dolláros hitelkeretet nyit a Kína és kelet-közép-európai térség gazdasági együttműködési programjainak finanszírozására. Ezt a keretet az infrastruktúra, az új technológiák és a zöldgazdaság területén megvalósítandó beruházások támogatására lehet felhasználni. Kína a beruházási együttműködés erősítése érdekében egy kínai–közép-európai alapot is létrehoz, amelyben szándékai szerint az első fázisban 500 millió dollár gyűlik össze. Közölte továbbá, hogy kész valutacsere-megállapodásokat kötni a térségbeli országokkal.

A 17 miniszterelnök, 450 kelet-európai vállalat és 300 kínai üzletember találkozójának helyszínéül „nem véletlenül” esett a választás Lengyelországra, amely gazdasági mutatói alapján „a világ hatodik legvonzóbb országa” – idézte a lap Slawomir Majmant, a Lengyel Információs és Befektetési Ügynökség elnökét. Kína számára az igazi cél azonban nem Lengyelország, hanem a kelet-közép-európai országok, amelyek „ígéretes piacokkal, előnyös földrajzi helyzettel, képzett munkaerővel és az infrastruktúra területén hatalmas igénnyel rendelkeznek” – mondta a lapnak Csiang Jao-ping kínai kereskedelmi miniszterhelyettes.

Orbán Viktor csütörtökön Varsóban folytatott kétoldalú megbeszélést a Lengyelország–Közép-Európa–Kína Gazdasági Fórumon részt vevő Ven Csia-pao kínai miniszterelnökkel. Erről szólva elmondta: Magyarország a szükségesnél később, csak a kormányváltás után hajtotta végre a keleti nyitást, amelyet már ellenzékből, Fidesz-elnökként előkészített, mivel enélkül egyetlen ország sem lehet sikeres.

Szólt arról is, hogy miniszterelnökként két éve dolgozik azon, hogy pénzügyi kérdésekre, ipari és technológiai együttműködésekre, befektetésekre is kiterjedő, a magyar érdekeket szolgáló mély együttműködést alakítson ki Kínával. „Közel vagyunk ahhoz, hogy begyűjtsük a termést. A kínai miniszterelnök, amikor végigvettük a témákat, azt mondta, hogy még az idén várnak Pekingbe, ahol ezeket a kérdéseket lezáró megállapodásokat írhatunk alá” – közölte.

A Le Figaro emlékeztetett arra, hogy az első Kína–Közép-Európa fórumot tavaly Budapesten tartották, miután a térségben Magyarország Kína második kereskedelmi partnere, s akkor a kínai miniszterelnök jelezte: Kína kész magyar állampapírokat vásárolni és egymilliárd eurós hitelt nyújtani Magyarországnak. Azóta tucatnyi ipari megállapodást írt alá a két ország és megnyitotta második magyarországi fiókját Budapesten, a Bank of China a második legnagyobb kínai bank.

„Peking stratégiája egyértelmű: mindenhol jelen akar lenni” – hívta fel a figyelmet a lap. A Kína és Kelet-Európa közötti kereskedelem 2010-ben még épphogy meghaladta a 40 milliárd dollárt, de 2015-re Ven Csia-pao szerint elérheti akár a 100 milliárdot is. A kínai miniszterelnök egy évvel ezelőtt megjegyezte, hogy Kelet-Közép-Európa szolgálhat ajtóként Európába, amely „hidat jelenthet a keleti és a nyugati piacok között”.

A Le Figaro kommentárja szerint a munkaerő a kelet-európai országokban olcsóbb, mint máshol Európában, nincsenek vámhatárok, a szállítási idő gyorsabb, vagyis a raktározás jobban megoldható. Mindezek mondatják azt a kínai gazdasági miniszterrel, hogy „fantasztikusak” az egymást kiegészítő jellemzők, amelyek „magyarázatként szolgálnak Peking nagyvonalúságára” – írta a Le Figaro.

Kína 2015-re 100 milliárd dollárra növelné kereskedelmének forgalmát

Kína bízik Magyarország és Európa gazdasági felemelkedésében, és kész Magyarországgal együtt részt vállalni az előtte álló kihívások leküzdésében – emelte ki a kínai média a Ven Csia-pao kínai miniszterelnök és Orbán Viktor kormányfő kétoldalú varsói megbeszélésén elhangzottakból.

A kínai kormányfő számos más, a csütörtöki varsói csúcstalálkozón jelen lévő közép- és kelet-európai vezetővel is tárgyalt kétoldalú alapon. A China Daily varsói tudósításában azt emelte ki, hogy Kína a térség országaival 2015-re 100 milliárd dollárra kívánja növelni kereskedelmének forgalmát.

Megállapítja továbbá, hogy Peking 10 milliárd dolláros hitelkeretet biztosít olyan közös projektek megvalósításához, amelyek az infrastruktúra, a csúcstechnológia és a környezetvédelem területét érintik. A tudósítás kitér arra, hogy a tavalyi – Budapesten rendezett – térségi fórumon Ven Csia-pao szintén részt vett, s hangsúlyozzák: a mostani alkalommal a jelen lévő 16 országból 14 képviseltette magát kormányfői szinten.

Nagy esély a térség számára

A Rzeczpospolita című lengyel napilap pénteki számában azt hangsúlyozta, hogy a kínai stratégia megváltoztatása nagy esély a térség számára, mert Kínát eddig a nagy partnerek, azaz az Egyesült Államok és az Európai Unió (EU) érdekelték. Andrzej Kaczmarek, a KPMG China Practice tanácsadó cég lengyel osztályának vezetője a Gazeta Wyborcza című napilapnak úgy nyilatkozott, hogy a Ven Csia-pao kínai miniszterelnök által bejelentett 10 milliárd dolláros hitelkeret és az 500 millió dolláros kínai-közép-európai alap létrehozása, illetve a kereskedelmi forgalom három éven belüli megduplázása megteremti a kínai beruházások növelésének alapját.

Több lengyel és külföldi szakértő szerint Kína a közép- és kelet-európai térségben a gazdaságilag gyorsan fejlődő és politikailag stabil Lengyelországot tekinti fő partnerének, amelynek közvetítésével kívánja kiépíteni kapcsolatait a régióban. Azt is kiemelik, hogy Peking a bilaterális kapcsolatok kiépítésével megpróbálhatja aláásni a partnerek pozícióját, ezért közös stratégia kidolgozását sürgetik, amelynek köszönhetően a térségnek nem Afrika sorsa jutna osztályrészül.

Érezhető a versengés

Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet szakértője a Rzeczpospolitának elmondta: „Közép-Európában érezhető az országok közötti versengés; az országok megpróbálják felhívni magukra Kína figyelmét és magukhoz csábítani a kínai beruházásokat”. A lap szerint a térség összefogásának alternatívája a visegrádi négyek, azaz Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia együttműködése, amelyen belül leginkább a lengyel és a magyar partnerek érdeklik a kínaiakat.

Ven Csia-pao európai körútjának utolsó állomásán, Varsóban csütörtökön 16 térségbeli ország kormányfőjével, illetve miniszterelnök-helyettesével kerekasztal-beszélgetésen vett részt. Több vezetővel kétoldalú megbeszélést is tartott, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A nap folyamán megnyílt Lengyelország-Közép-Európa-Kína gazdasági fórumon pedig egyebek között bejelentette egy 10 milliárd dolláros hitelkeret és egy 500 millió dolláros kínai-közép-európai alap létrehozását, illetve a kereskedelmi forgalom három éven belüli megduplázására vonatkozó kínai terveket.