Kiújuló harcok Szíriában

Harcok törtek ki a szíriai hadsereg és dezertőrök között az északnyugati Idlíb tartományban péntek reggel.

„A lázadók és a kormánykatonák nehézgépfegyverekkel lőttek egymásra a török határ közelében, Hirbet-al-Dzsoznál” – mondta Rámi Abder-Rahmán, a londoni központú jogvédő szervezet elnöke, megjegyezve, hogy ezek voltak az első közvetlen összecsapások a tűzszünet kezdete óta. Csütörtökön egy tüntetést védő dezertőrök lelőttek két katonát, akik a gyülekezőket próbálták szétoszlatni – tette hozzá.

Harckocsik és páncélozott csapatszállító járművek vonultak be előzőleg a szóban forgó térségbe – mondta Abder-Rahmán, azt hangsúlyozva, hogy a katonák indították a támadást, a dezertőrök csak válaszoltak rá. Egy másik emberjogi szervezet, a Helyi Koordinációs Bizottságok (LCC) is megerősítette a harckocsik megjelenését, és „igen heves tűzharcról” számolt be.

A török Anadolu hírügynökség azt jelentette, hogy a lövések hangja áthallatszott a török Hatay tartomány Uluyol falujába is, amely szemben van Hirbet-al-Dzsozzal a határ túloldalán.

Az OSDH összesen tíz halottat számolt össze csütörtökön, köztük hét civilt, és ez határozott csökkenés az elmúlt hónapokhoz képest, amikor naponta többtucatnyi halottról szóltak a hírek. A Bassár el-Aszad elnök rezsimje elleni népfelkelés tavaly márciusi kezdete óta már tízezernél több a halálos áldozatok száma a központ adatai szerint, és tízezrek menekültek el az országból.

Sarkozy nem hisz a szíriai tűzszünet tartósságában

Nicolas Sarkozy egy pénteki televíziós beszélgetésben hangsúlyozta, hogy nem hisz Bassár el-Aszad szíriai elnök őszinteségében. Közben az arab országban már meg is sértették a csütörtök reggel életbe lépett tűzszünetet.
Sarkozy szerint feltétlenül szükséges, hogy nemzetközi megfigyelőket küldjenek Szíriába a helyzet felmérésére. A nemzetközi közösségnek élnie kell a felelősségével, és létre kell hoznia Szíriában egy humanitárius folyosót a diktátor elől menekülők számára.

Azzal kapcsolatban, hogy tuareg lázadók és iszlamista csoportok uralmuk alá vonták Mali északi részét, a francia elnök az interjúban beszélt arról is, hogy szerinte el kell kerülni „egy terrorista vagy iszlamista állam kialakulását” az afrikai Száhel-övezetben. Rögtön hozzátette: ha katonailag be kell avatkozni, Franciaország nem lesz ott az első vonalban, esetleg „segíthet” mint Mali volt gyarmattartója.

„Létezik az ECOWAS, a térség országainak szervezete, amelynek tagja egyebek között Mauritánia, Niger, Algéria, és amelyre fontos szerep hárul, ezenkívül hozhat döntéseket az Afrikai Unió is vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa” – jelentette ki Sarkozy.