A második világháború idején a szovjet belügyi titkosszolgálat által kivégzett közel 22 ezer lengyel fogoly és civil ügyét 1990 és 2004 között vizsgálta az orosz katonai főügyészség. Az eljárást megszüntették, majd a határozattal együtt titkosították a dokumentációt. Idővel a 183 kötetnyi akta közül 148 minősítését feloldották, és átadták a náci és a kommunista bűnök feltárását vizsgáló lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN), amely nyolc éve vizsgálódik a Katinyban (és másutt) elkövetett mészárlások ügyében.
Dmitrij Medvegyev orosz elnök 2010 áprilisában bejelentette, hogy Oroszország a katinyi ügy teljes dokumentációját átadja a lengyeleknek. Lengyel történészek szerint az akták közismert adatokat tartalmaznak, ennek ellenére az orosz ügyészség a személyes adatok védelmére hivatkozva nem kívánja őket nyilvánosságra hozni. A lengyelek azt feltételezik, hogy az orosz fél az eljárást megszüntető határozat publikálásától tart, amely tömegmészárlás helyett az elévülő közönséges bűncselekmény koncepciójának indoklását tartalmazza.
A Katinyban meggyilkoltak hozzátartozóinak egy része 2009-ben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mert véleményük szerint az orosz hatóságok nem jártak el kellőképpen a mészárlás feltárásának érdekében. A panaszban egyebek között megkérdőjelezték a bűncselekmény minősítését, és hiányolták a bűnösök felelősségre vonását. A strasbourgi bíróság várhatóan április 16-án dönt az ügyben, és amennyiben elfogadja a hozzátartozók érvelését, újabb vizsgálat megkezdésére kötelezheti Oroszországot.
