A konzervatív Svájci Néppárt fiatal képviselőnője, Natalie Rickli ugyanis egy televíziós vitában kerek perec azt hangoztatta, hogy „túl sok a német az országban„. Rickli szerint mindez hátrányosan hat a svájci munkaerőpiacra, az iskolai oktatásra, az infrastruktúrára, a tömegközlekedésre, valamint a lakbérekre.
A 35 éves képviselőnő – aki 2007 óta tagja a svájci törvényhozásnak – az általa említettek kapcsán mulasztásokkal vádolta a kormányt.
A svájci németek szövetsége bírálta Ricklit. A szövetség alapítója, Matthias Estermann annak a nézetnek adott hangot, hogy a képviselőnő az általa mondottakkal pártpolitikai célokra kívánja kihasználni a lakosság körében tapasztalható bevándorlásellenes hangulatot. Az emberek így gondolkoznak, de nyíltan mindezt nem mondják ki – fogalmazott Estermann.
Az ország nagyságához viszonyítva erős a bevándorlás Svájcba, ami aggodalmat kelt. A 7,9 milliós alpesi országban 1,8 millió külföldi él. A szövetségi statisztikai hivatal csütörtöki beszámolója szerint a külföldiek közül legtöbben Olaszországból, valamint Németországból érkeztek, számuk 290 ezer, illetve 270 ezer. A határ menti Baden-Württemberg tartományból naponta több tízezer ingázó jár át Svájcba. Legtöbben közülük a vendéglátóiparban dolgoznak, egy részük azonban magasabb képzettséget követelő területeken.
A napokban az Európai Unió, illetve az érintett országok bírálatát váltotta ki az a svájci kormányintézkedés, amelynek értelmében – egy úgynevezett védzáradékot életbe léptetve – Svájc május 1-jétől jelentősen korlátozza az engedélyezett bevándorlói létszámot nyolc kelet-közép-európai uniós tagállamból. A kormány javaslatát a parlament szerdán hagyta jóvá, az éves kontingenst mostantól 2180-ban szabva meg. A szóban forgó országokból – beleértve Magyarországot is – az elmúlt években összesen mintegy 6000 bevándorló érkezett Svájcba.
A parlament döntése értelmében a korlátozás egyelőre egy évig lesz érvényben, és jövő áprilisban felülvizsgálják azt.
