ÉLŐ! - Hamarosan kiderül, ki lesz az új pápa - cikkünk frissül
A május 7-én kezdődő konklávén a 267. pápát választják meg. A pápaválasztás a mai formájában a hetvenhatodik, és a 26., amelyet Michelangelo festménye alatt tartanak a Sixtus-kápolnában. Százharminchárom, 80 év alatti bíboros vesz rész a konklávén. Az új pápa megválasztásához a szavazatok kétharmadára van szükség. Az esélyesek között tartják számon Erdő Péter bíborost.
A Sixtus-kápolna, amelyet a pápa választására összehívott konklávé előtt különleges módon rendeztek be: a 133 bíboros szavazóasztalait Michelangelo ikonikus freskói alá helyezték, miközben a Vatikánban folytatódnak a titkos választási folyamat előkészületei Fotó: AFP Fotó: VATICAN MEDIA Forrás: ANADOLU
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A mai formájában ismert konklávé a középkorban jött létre, hogy megakadályozza a pápaság hosszú ideig tartó üresedését (Sede Vacante) és a külső beavatkozást.
Konklávéra készül a Vatikán, a Sixtus-kápolnában döntenek majd a bíborosok az új pápáról (Fotó: AFP/Vatican Media)
A „konklávé” kifejezés két latin szóból származik: cum (vele) és clavis (kulcs). Az egyházi terminológiában egyaránt jelöli a pápaválasztás helyszínéül szolgáló elzárt helyet és az új pápát megválasztó bíborosi testületet.
A május 7-én kezdődő konklávén a 267. pápát választják meg.
Konklávé: az első jelentős változásokat II. Miklós pápa vezette be
Az évszázadok során különböző reformok alakították a pápa választásának eljárását. Az első jelentős változásokat II. Miklós pápa vezette be 1059-ben az In nomine Domini bullával, amely kimondta, hogy csak a bíborosok választhatják meg a római pápát. Korábban a pápát az egyházi közösség részvételével választották meg: a papság értékelte a hívek által javasolt jelölteket, és a püspökök döntöttek a pápa személyéről. A külső hatások és a politikai hatalmak beavatkozása is jelentős szerepet játszott a választásokban, gyakran akadályozva a választási folyamatot.
1179-ben III. Sándor pápa kihirdette a Licet de vitanda alkotmányt, amely bevezette a kétharmados többség követelményét, amely a mai napig érvényben lévő és kulcsfontosságú elem.
A konklávé intézménye azt követően alakult ki, hogy X. Gergely pápát mintegy három év alatt választották meg pápává Viterbo városában, ami külső beavatkozások miatt 1268–1271 tartott, és a történelem leghosszabb választási eljárásaként ismert.
A történet szerint 1268-ban 18 bíboros gyűlt össze a viterbói pápai palotában, hogy új pápát válasszon, de nem tudtak dönteni. Ezért a viterbóiak úgy döntöttek, hogy bezárják őket a palotába, és befalazzák az ajtókat. Végül Teobaldo Viscontit, akkori liège-i főesperest, aki nem volt kardinális, sőt pap sem, X. Gergely pápává választották.
1274-ben X. Gergely pápa az Ubi periculum alkotmányban rögzítette a konklávé szabályait, amely kimondta, hogy a bíborosokat „cum clave” (kulccsal) kell bezárni, hogy „politikai vagy személyes beavatkozás nélkül” összpontosíthassanak a katolikus egyház következő vezetőjének megválasztására.
Az Ubi periculum után az első hivatalos konklávét 1276-ban Arezzóban, Toszkánában rendezték meg, ahol V. Ince pápát választották meg.
1621-ben XV. Gergely pápa ismét megreformálta a konklávét, miután bevezette a titkos és írásbeli szavazás követelményét. 1904-ben X. Piusz eltörölt minden kizárási jogot, és titoktartást rendelt el a konklávé minden eseményéről, még annak befejezése után is – hangsúlyozta cikkében a Vatican News.
A második világháború után, 1945-ben XII. Piusz pápa kiadta a Vacantis Apostolicae Sedis apostoli alkotmányt, amely új szabályokat vezetett be. A Szent Szék megüresedésétől kezdve minden bíboros – beleértve az államtitkárt és a kongregáció prefektusait is – feladja tisztségét, kivéve a camerlengót, a penitenciáriust és a római helytartót.
Később, az Ingravescentem Aetatem motu proprióban VI. Pál pápa elrendelte, hogy csak a 80 év alatti bíborosok szavazhatnak.
Az első konklávét a Sixtus-kápolnában 1492-ben rendezték meg. Bár 1878 óta minden konklávét a Sixtus-kápolnában tartják, az évszázadok során a választások különböző helyszíneken zajlottak, mielőtt véglegesen rögzítették a helyszínt.
A legtöbbet Rómában tartották, de 15-öt az Örök Városon kívül.
Néhány konklávét még Olaszországon kívül is megtartottak. Az 1314–16-os konklávét Franciaországban, egy évszázaddal később, az 1415–17-es konklávét pedig Németországban rendezték meg. Szent II. János Pál pápa „Universi Dominici Gregis” apostoli konstitúciójában a világ leghíresebb kápolnáját, a „Via Pulchritudinis” (A szépség útja) nevű kápolnát jelölte meg az új pápa megválasztásának hivatalos helyszínéül.
A pápaválaszás első napját a „Pro Eligendo Pontifice” szentmise nyitja meg, amelyet Giovanni Battista Re bíboros celebrál, aki egyébként életkora miatt már nem vehet részt a választáson.
A mise után a pápaválasztó bíborosok a Paolina-kápolnában gyülekeznek, onnan ünnepélyes menetben vonulnak át a Sixtus-kápolnába.
„Eligo in Summum Pontificem”, vagyis „A legfőbb pápának választom” – ezek a szavak állnak minden szavazólapon, amelyet a 133 bíboros választó használ a 267. római pápának a megválasztásához. A szavazólap téglalap alakú, felső felén a latin mondat, alsó felén pedig üres hely, ahová a bíborosok beírják a választott jelölt nevét. A szavazólapot úgy tervezték, hogy félbehajtható legyen.
Az első napon egy, majd az azt követő napokon két-két szavazást tartanak, délelőtt és délután. Mindez addig tart, amíg az úgynevezett minősített kétharmados többséget el nem éri valaki.
A szavazólapok kiosztása
Minden pápaválasztó legalább két vagy három szavazólapot kap, amelyeket a ceremóniamesterek osztanak szét. Ezután a legidősebb bíboros diakónus sorshúzással kijelöl három szavazatszámlálót, három személyt, úgynevezett infirmariust a beteg bíborosok szavazatainak begyűjtésére és szintén három embert, revizort, a szavazatok ellenőrzésére. Ha a kiválasztottak közül valaki betegség vagy más ok miatt nem tudja betölteni a feladatát, helyette új neveket sorsolnak. Ez a szakasz az előszavazás.
A szavazás megkezdése előtt mindenkinek, aki nem pápaválasztó – beleértve a bíborosi kollégium titkárát, a pápai liturgikus ünnepségek mestereit és a ceremóniamestereket – el kell hagynia a Sixtus-kápolnát. Ezután a legidősebb bíboros diakónus bezárja az ajtókat, és csak akkor nyitja ki őket, ha szükséges, például amikor az erre kijelölt személy elmegy a beteg bíborosoktól összegyűjteni a szavazatokat, és visszatér.
A következő pápa megválasztására összehívott konklávé előtt lezárták az Apostoli Palota bejáratát a Vatikánban (Fotó: AFP/Vatican Media)
A szavazás folyamata
Minden bíboros, rangsor szerint felírja a választott jelölt nevét a szavazólapra, összehajtja, felemeli, hogy látható legyen, és az oltárhoz viszi. Ott egy kelyhet helyeznek el, amelyet egy tányérral fednek le. A pápaválasztók hangosan, olaszul mondják:
Chiamo a testimone Cristo Signore, il quale mi giudicherà, che il mio voto è dato a colui che, secondo Dio, ritengo debba essere eletto
vagyis:
Krisztus Urunkra, aki ítélőm lesz, tanúul hívom, hogy szavazatomat annak adom, akit Isten szerint megválasztandónak tartok.
Ezután a bíboros a tányérra helyezi a szavazólapot, és azzal a kehelybe dobja a szavazatát, meghajol az oltár előtt, majd visszatér a helyére. Azok a bíborosok, akik jelen vannak, de betegség miatt nem tudnak az oltárhoz sétálni, összehajtott szavazólapjukat az egyik szavazatszámlálónak adják, aki azt az oltárhoz viszi, és ugyanúgy elhelyezi, anélkül, hogy újra elmondaná az esküt.
Ha valamelyik kardinális túl beteg ahhoz, hogy a kápolnában legyen, a három, erre kijelölt személy meglátogatja őket egy tálcával, amelyen a szavazólapok és egy lezárt doboz található, amelyet előzőleg az oltárra tett kulccsal lezártak.
A doboz tetején lévő résen át dobják be a döntésükről szóló szavazólapokat a bíborosok, majd a szavazás után visszaviszik a dobozt a kápolnába, ahol a választók előtt kinyitják. A szavazatokat megszámolják, és hozzáadják a főkehelyben lévő szavazatokhoz. Miután minden szavazatot leadtak, az első szavazatszámláló megrázza a kelyhet, hogy összekeverje a szavazatokat. Ezután az utolsó szavazatszámláló egyenként megszámolja őket, és egy második, üres tartályba helyezi őket.
Ha a szavazatok száma nem egyezik a szavazók számával, az összes szavazatot elégetik, és azonnal új szavazást tartanak.
Ha a számolás helyes, a szavazatokat kinyitják és felolvassák. A három szavazatszámláló az oltár előtti asztalhoz ül. Az első felolvassa a szavazólapon szereplő nevet, átadja a másodiknak, aki ellenőrzi a nevet, majd átadja a harmadiknak, aki hangosan felolvassa, hogy mindenki hallja, és rögzíti a szavazatot. Amennyiben a két szavazólap ugyanazon személy által írtnak tűnik és ugyanaz a név szerepel rajtuk, akkor azok egy szavazatnak számítanak. Ha különböző nevek szerepelnek rajtuk, mindkettő érvénytelen, de a szavazás eredménye érvényes marad.
Miután az összes szavazólapot felolvasták és a szavazatokat összeszámolták, az utolsó szavazatszámláló tűvel átlyukasztja az összes szavazólapot az „Eligo” szó felett, és egy zsineggel összeköti őket.
A revizorok gondosan ellenőrzik a szavazatok számát és a szavazatszámlálók jegyzetét, hogy minden szabályszerűen történt-e. Ezt követően, mielőtt a választók elhagyják a Sixtus-kápolnát, az összes szavazólapot elégetik egy öntöttvas kemencében, amelyet először az 1939-es konklávén használtak.
A második kemence, amelyet 2005-ben szereltek be, a Szent Péter térről látható kéményhez van csatlakoztatva. Ide adják hozzá a füst színezésére szolgáló vegyszereket: feketét, ha nem választottak pápát, fehéret, ha választottak. Ha két szavazás következik egymás után, a második forduló végén mindkét szavazatokat együtt égetik el.
Sede Vacante – A Sixtus-kápolnában napok óta tartottak a konklávé előkészületei (Fotó: AFP/Vatican Media )
Kétharmados többség kell a pápaválasztáshoz
Az új pápa megválasztásához kétharmados többség szükséges. A május 7-én, szerdán tartandó konklávén ez azt jelenti, hogy a 133 választóból legalább 89 szavazatra van szükség.
A szavazás naponta négyszer történik – kétszer reggel, kétszer délután.
Ha három nap után sem választanak jelöltet, a szavazást egy napra felfüggesztik, hogy imádkozhassanak, informális megbeszéléseket folytathassanak, és a legidősebb kardinális diakónus rövid lelki buzdítást mondjon.
Ezután a szavazás folytatódik. Minden további hét sikertelen forduló után újabb szünet következik.
Az újonnan megválasztott pápa a Sixtus-kápolna kéményéből felszálló fehér füst megjelenése után egy órán belül megjelenik a Szent Péter téren, hogy üdvözölje a tömeget.
Eddig tart a konklávé
A konklávék időtartama változó. A leghosszabb választás a történelemben X. Gergely pápáé volt, amely két év és két hónapig tartott. A másik végletet az 1503-as konklávé jelentette, amely csak néhány órán át tartott, és II. Julius pápa megválasztásával zárult.
A néhai Ferenc pápa konklávéja viszonylag rövid volt: 2013. március 13-án, alig öt forduló után, kevesebb mint két nap alatt választották meg.
A „könnyek szobája”
A pápa megválasztása után a „könnyek szobájába” vezetik, amely a Sixtus-kápolna mellett található kis helyiség, ahol az újonnan megválasztott pápa először veszi fel a fehér pápai ruhát. Ezt követően innen megy át a Szent Péter-bazilikába, hogy köszöntse a híveket.
Borítókép: A Sixtus-kápolna, amelyet a pápa választására összehívott konklávé előtt különleges módon rendeztek be: a 133 bíboros szavazóasztalait Michelangelo ikonikus freskói alá helyezték, miközben a Vatikánban folytatódnak a titkos választási folyamat előkészületei (Fotó: AFP)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Pápaválasztás
