Az EDBS szerint a szerzői jogokra vonatkozó megállapodás „elfogadhatatlan következményekkel járna az alapjogokra nézve”. Úgy látja ugyanis, hogy a szerzői jogok védelmére kidolgozott intézkedések az internetes felhasználók magatartásának és kommunikációjának széles körű ellenőrzését vonják maguk után.
Az Európai Adatvédelmi Hatóságot általában az zavarja, hogy az ACTA előírásait sok esetben homályosan fogalmazták meg. Ez lehetőséget teremt a polgárjogokba való beavatkozásra anélkül, hogy kellő ellensúly állna rendelkezésre. Nincsenek meg a kellő korlátozások és védőintézkedések, mint például az ártatlanság vélelmének alapjoga vagy a magánszférához való jog – hangoztatja az EDBS közleménye.
Az ACTA a versenyhátrányt jelentő hamisítás elleni fellépés eszköze, a dokumentumot az Európai Unió és 22
tagállama, köztük Magyarország ez év január 26-án írta alá Tokióban. Ahhoz, hogy az EU-ban hatályba lépjen, az unió általi megerősítésre, valamint az egyes tagállamokban való ratifikációra van szükség.
Tiltakozás
A megállapodás ellen hatalmas nemzetközi tiltakozás bontakozott ki, főként az internetet használó fiatalok körében. Szerintük a szellemi tulajdon védelmének örve alatt sérelmet szenvedne a véleménynyilvánítás szabadsága és az adatvédelem. Az ACTA ellen Európa-szerte, így Budapesten is az utcára mentek a fiatalok.
Az ACTA-tárgyalásokon kulcsszerepet játszó Európai Bizottság – látva a hatalmas tiltakozást – az Európai Bírósághoz fordult, hogy véleményezze, összeegyeztethető-e a megállapodás az EU-s alapszerződéssel. Több ország is kivárásra játszott az ügyben, egyesek viszont kerek perec kimondták, hogy nem kérnek az egyezményből.
