Grass téved, ha Izraelt egy sorba állítja „sötét rezsimekkel” – jelentette ki Jisáj szóvivője csütörtökön a miniszter nevében. Izrael „okos, gondos és megfontolt rendszer, amely büszke a politikájára, erejére és zsidóságára” – idézte főnökét a szóvivő. „Ha (Grass) fel akarna hagyni antiszemita versek írásával, szívesen elmondanám neki egy semleges helyen, hogy egy olyan embernek, aki önként jelentkezett a náci Heinrich Himmler vezette halálfejes SS-kommandóba, miért nincs joga belépni egy olyan nép országába, amelynek a megsemmisítésében közreműködött” – mondta a belügyminiszter.
Jisáj hozzátette: az egyetlen hibája az volt, hogy három évvel ezelőtti hivatalba lépésekor nem azonnal rendelte el Grass beutazási tilalmát.
Az ultraortodox Sasz párt vezetője vasárnap nyilvánította nemkívánatos személynek a Nobel-díjas német írót, és azt is hangoztatta, hogy a 84 éves írótól tulajdonképpen el kellene venni a Nobel-díjat.
Grass az iráni konfliktus témáját feldolgozó, Amit el kell mondani című prózaversében arról írt, hogy Izrael „nukleáris potenciálja” egyre nagyobb és ellenőrizetlen. A zsidó állam így veszélyezteti az „egyébként is törékeny világbékét”, amit feltétlenül el kell mondani, mert előfordulhat, hogy „holnap már késő lesz”. Iránra utalva azt írta, hogy Izrael egy olyan országra mérhet csapást, ahol „egyetlenegy atombomba létét” sem sikerült még bizonyítani.
Günter Grass egyébként a diktatúrák működésmódját idéző eljárásnak tartja az ellene elrendelt beutazási tilalmat. Grass megjegyezte: eddig csak az egykori NDK-ból tiltották ki, és a nyolcvanas évek végén az akkori Burmából. Mindkét ország diktatúra volt.
