Az 1974. április 25-i forradalom hősei évtizedek óta először bojkottálták a lisszaboni hivatalos megemlékezéseket. Nem volt jelen a megemlékezésen számos befolyásos politikus, köztük az egykori államfő, illetve miniszterelnök, Mario Soares. Egy utcai nagygyűlésen a neves baloldali író és politikus Manuel Alegre arra figyelmeztetett, hogy a szociális állam forog kockán.
Ezzel egy időben Aníbal Cavaco Silva államfő annak bizonyítására szólította fel honfitársait, hogy Portugália szavahihető ország. A lisszaboni parlamentben elhangzott beszédében az elnök arra is rámutatott: az ország vezetői tudatában vannak a nehézségeknek, és ennek kapcsán az elszegényedést, vállalatok megszűnését, valamint családok drámáit említette.
Az 1974-es szegfűs forradalom egy gyakorlatilag vértelen hatalomátvétellel a több mint négy évtizedes diktatúrának vetett véget. Nevét annak köszönhette, hogy a hatalomátvételt végrehajtó katonák fegyvereikre vörös szegfűt tűztek.
Görögország és Írország mellett Portugália az euróövezet leginkább eladósodott, illetve nemzetközi pénzügyi támogatásra szoruló állama. A szigorú takarékossági intézkedések, valamint az adóemelések nyomán a munkanélküliség 15 százalékra emelkedett.
