„A romák bért kapnak szociális segély helyett” címmel közölt interjúban Pintér Sándor arra a kérdésre válaszolva, hogy mennyire élnek biztonságban a cigányok Magyarországon és mekkora nyugtalanságot keltenek még a Magyar Gárda, illetve utódszervezetei, emlékeztetett: szélsőjobboldali csoportok ideiglenesen meg akarták kérdőjelezni az állam erőszak-monopóliumát. Azt állították, hogy rendet akarnak teremteni, alapeszméjük azonban nem a rendteremtés, hanem a zavarkeltés volt. A kormány hivatalba lépésekor a szélsőséges jelenségek „eléggé erősek” voltak, azóta viszont visszaszorultak, mert „törvényileg meghatároztuk, hogy mit lehet és mit nem”. Ennek során a törvényhozás bűncselekménynek minősítette az állami erőszak-monopólium megsértését, és a döntés óta „hétezerről a tizedére csökkent” azoknak a száma, akik „álegyenruhák használatával felfordulást akarnak kelteni” – mondta Pintér, hozzátéve, hogy a helyzet javításához szükség volt bírósági döntésekre és „az állam határozott vezetésére” is.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a cigány kisebbséget továbbra is éri-e zaklatás, Pintér egyebek között elmondta: „jelenleg nincsen olyan terület Magyarországon, ahol a cigány lakosságnak tartani kellene bármiféle gárdától vagy más egyéb szervezettől”. Hozzátette: a rendőrség és a bíróságok határozottan fellépnek a kisebb súlyú bűncselekményekkel szemben is. Korábban szabálysértésért gyakran pénzbírságot vetettek ki, amelyet az érintettek nem tudtak megfizetni. Most ezeknek a személyeknek is „tudomásul kell venni, hogy még a kis vétségekért is büntetés jár”. Ennek hatására a „tulajdon elleni bűncselekmények száma 30 százalékkal, helyenként 40 százalékkal csökkent” – fejtette ki.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány mit tesz a romákat kizsákmányoló uzsorások ellen, Pintér elmondta: módosították a jogszabályokat és több lehetőséget biztosítottak a rendőrség számára. A kormányzati intézkedések óta nagyjából ezer eljárás indult uzsorázás miatt – tette hozzá.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy alkalmaz-e a magyar rendőrség az etnikai kisebbségek foglalkoztatására vonatkozó kvótát, Pintér elmondta: nem támogatná a megoldás alkalmazását, és a vonatkozó törvények alapján nem is lehetséges ilyen kvóta bevezetése. A „mi eszközünk a rátermett fiatalok korai fejlesztése”, az érdeklődőket „már a középiskolában kiválasztjuk és támogatjuk” – mondta.
A kormányzati foglalkoztatási programokat bemutatva a belügyminiszter kiemelte: e programok a „szociális segély helyett munkabért” elve alapján épülnek fel. Hozzáfűzte: „sokan annyira igénytelenek, hogy rá kell szoktatni őket az igényes munkára és az igényes életre”. A segély helyett kiutalt fizetés révén a programok résztvevőit „rászoktatják arra, hogy nem támogatást kapnak, hanem munkabért, amelyért megdolgoznak és amelyet szabadon felhasználhatnak, de a jövedelmükből a kötelezettségeiket is teljesíteni kell” – mondta.
Azzal kapcsolatban, hogy vajon milyen esélyekkel rendelkeznek a cigány etnikai kisebbség tagjai a nyugati befektetők üzemeiben, Pintér kifejtette: „egy bizonyos képzettségi szint felett nem az a kérdés, hogy a munkavállaló tartozik-e valamely kisebbséghez, hanem az, hogy mennyire végzi jól a munkáját”.
