Hosszas viták után az állami szenátus is megszavazta azt a törvényjavaslatot, mely eltörölné a halálbüntetést az államban. Már csupán a képviselőháznak kell hasonlóan döntenie – ami minden bizonnyal be fog következni – a kormányzó, Dannel P. Malloy ugyanis korábban jelezte, nincs kifogása a döntés ellen, így alá fogja írni a rendelkezést. A legsúlyosabb büntetés ezt követően az életfogytig tartó elzárás lesz, akit azonban erre ítélnek, azt olyan körülmények közt tartják majd fogva, mintha a halálsoron lenne.
A legtöbb törvényhozó morális alapon hozott döntést. „Egyszerűen nem tudom elviselni a gondolatot, hogy egy ártatlan embert az én választásom miatt gyilkoljanak meg” – fogalmazott Edith Prague szenátor, aki néhány évvel ezelőtt még támogatta a kivégzéseket. A szenátus végső döntése nagyjából a pártvonalak alapján oszlott meg: a republikánusok azzal érveltek, hogy a halálbüntetés szükséges elrettentő eszköz a társadalmi rend fenntartása érdekében, a demokraták szerint azonban az életfogytiglanra ítélt rabok jóval súlyosabban bűnhődnek, mint a kivégzettek. Az utóbbi állítást bizonyítja az egyetlen bűnöző esete, akit Connecticutban az elmúlt ötven évben kivégeztek: a sorozatgyilkos, Michael Ross végül lemondott a kegyelemről, és inkább a halált választotta az örök bezártság helyett.
Az utóbbi években újra fellángolt a vita a halálbüntetés körül az Egyesült Államokban. Van, aki a „Ne ölj!” keresztényi parancsának alapján ellenzi, mások szerint pedig egyszerűen nincs statisztikailag kimutatható elrettentő hatása a bűnözők számára. Jelenleg tizenhat államban (és Washington DC-ben) tilos a halálbüntetés alkalmazása.
Fox News (foxnews.com)
