Alacsony volt a részvétel az algériai választásokon

A bejegyzett választópolgárok kevesebb mint fele vett részt az Algériában csütörtökön tartott parlamenti választáson.

A kormány csütörtökön közölte, hogy a választási részvétel 42 százalék volt, ami így is jelentős növekedés az előző, 2007-es választás 36 százalékához képest. A 48 választókörzetben kormányzati adatok szerint összesen 44 párt és 211 független jelölt szállt versenybe a 462 képviselői helyért. A végleges eredményeket várhatóan péntek délután hirdetik ki.

Az iszlám pártok szövetsége azt reméli, hogy sikerül megismételnie a 2011-es „arab tavasz” demokráciakövetelő felkeléseinek hullámait meglovagoló más iszlamista pártok Észak-Afrikában aratott választási sikereit. Algériában azonban a két kormánypárt mély gyökerekkel rendelkezik a társadalomban.

Abdel-Azíz Buteflika elnök az utóbbi néhány hónapban folyamatosan sürgette honfitársait, hogy vegyenek részt a választáson. Időnként azt ígérte, hogy a választás után új, határozott reformokat hajt végre. Máskor arról beszélt, hogy külföldi hatalmak lerohanhatják Algériát, ha kevesen mennek el szavazni.

A ringbe szálló pártok közül az elnök vezette Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) számít a legesélyesebb befutónak, bár megfigyelők azt várják, hogy a tömörülés szavazatokat fog veszíteni az iszlamisták javára. Mindazonáltal várhatóan nem lesz olyan párt, amely uralni fogja a parlamentet, bár a kormány számára a viszonylag magas részvételi arány egyfajta győzelmet jelent. Magasabb volt a részvétel vidéken és az ország sivatagos részén, a városokban viszont alacsony volt az érdeklődés. Algírban például a szavazók 69,1 százaléka maradt otthon.

Utoljára 1991-ben tartottak szabad választást Algériában. Az első fordulót az 1989 márciusában létrejött Iszlám Üdvfront (FIS), az iszlám radikálisok pártja nyerte meg, a második fordulót azonban a hatalom lefújta. A parlamentet feloszlatták, majd 1994-ben betiltották a FIS-t. Válaszul szélsőséges iszlám terrorcsoportok jöttek létre, véres, több mint százezer áldozatot követelő polgárháború kezdődött, amely egy évtized alatt teljesen szétzilálta az ország gazdaságát is.

Dacára a szénhidrogénkincsnek, Algériában széles körű elégedetlenség uralja a társadalmat a munkanélküliség és a lakhatási problémák miatt. A munkanélküliség hivatalosan 10 százalék, de az egyetemi végzettséggel rendelkezők között eléri a 20 százalékot. A 35 milliós lakosság 70 százalékának az életkora 35 év alatt van.