A nagy többséggel elfogadott állásfoglalás-tervezet szorgalmazza a külső partnerek közötti versenyt is erősítő, európai belső energiapiac kialakítását, a források – mind technológiai, mind pedig származási ország szerinti – diverzifikálását, a harmadik országbeli befolyásos energiaellátókkal folytatott tárgyalások során pedig a tagállami szintet meghaladó, uniós szintű politikai koordinációt.
Ez utóbbit – érvelt Herczog – elsősorban az indokolja, hogy bár Európa az energetikai szaktudás és technológia egyik jelentős világpiaci exportőre, az energiahordozók piacán az egyik legnagyobb importőrnek számít, és ez a helyzet az energiaigény növekedésével csak erősödni fog. A képviselő szerint ezért csak a tagállamok, az Európai Bizottság és a tagállami kormányokat képviselő tanács egységes és összehangolt megközelítése teszi lehetővé az EU energetikai célkitűzéseinek hatékony előmozdítását saját határain túl.
Nemcsak Moszkván, hanem Brüsszelen keresztül is el lehet jutni a Kaszpi-tenger térségének gázmezőihez – kommentálta Herczog az EU energiaügyi biztosának a parlamenti szakbizottság előtt tartott beszámolóját. Günther Oettinger közölte: szerdán megkezdődnek a tárgyalások az azerbajdzsáni, valamint a türkmenisztáni kormány és az Európai Bizottság között. Oettinger szerint az év közepére tető alá hozhatják a hosszú távú gázszállítási megállapodásokat.
Herczog Edit ennek ismeretében kérdésesnek és nem szerencsésnek minősítette azt a döntést, hogy a Mol – és ezzel együtt Magyarország – kilép a Nabucco gázvezeték kiépítésére létrejött konzorciumból a projekt bizonytalanságára hivatkozva. Szerinte ezzel a források diverzifikálása helyett „növeljük függőségünket Oroszországtól, emellett lemondunk arról az alkupozícióról, amelyet Európa 500 milliós piaca nyújt számunkra a közös vezetékkel”. Úgy vélekedett, hogy ez az árakon is érezteti majd a hatását.

Házasságokkal is épül a hálózat Magyar Péter és főnöke körül – videó