Döntöttek a franciák: Hollande veszi át a stafétát + Képek

A szocialisták elnökjelöltje a második fordulóban is felülmúlta Nicolas Sarkozyt, így 1995 után újra baloldali államfő költözhet az Élysée-palotába.

A francia belügyminisztérium adatai alapján a leadott szavazatok 51,9 százalékának megszerzésével Francois Hollande nyerte a francia elnökválasztás második fordulóját, így ő veheti át az elnöki széket Nicolas Sarkozytől. A hivatalban lévő elnök 48,1 százalékot kapott.

Francois Hollande korábban soha nem töltött be kormányzati pozíciót, ellenfelei éppen ezt róják fel legkomolyabb hiányosságaként. Politikusi tapasztalatait leginkább 11 éves pártelnöki időszaka (1997–2008) alatt tudta elmélyíteni. A szocialisták vezetése mellett Tulle város első embereként is helyt állt. Érdekességnek számít, hogy 2005-ben ő is szívesen indult volna az elnöki tisztségért, de a Szocialista Párt végül élettársát, Segolene Royalt részesítette előnyben. Hollande 2011 tavaszán bejelentette, indul az elnökjelöltségért. Pártja favoritja egészen addig Dominique Strauss-Kahn volt, míg a volt IMF-elnök minden hitelét el nem veszítette New York-i szexbotránya miatt. Az 57 évesn rueni születésű Hollande választási ígéretei között találjuk többek között a nyugdíjkorhatár leszállítását 62-ről 60 évre, a francia csapatok kivonását Afganisztánból és az uniós pénzügyi paktum felülvizsgálatát. A megállapodással kapcsolatban egyébként múlt pénteken Angela Merkel német kancellár leszögezte, nem tárgyalhatnak róla újra.

Franciaországban reggel 8-kor nyitottak a szavazókörzetek, az első urnazárás pedig este hatkor volt. Az első hivatalos eredményt pontban 8-kor hirdették ki.

„Büszkeség, hogy visszahozhatom a reményt.” A frissen megválasztott Francois Hollande a köztársaság szolgálatára esküdött fel Párizs déli városrészében megtartott dinamikus, bizakodó hangvételű győzelmi beszédében. Kitért az államadósság visszaszorításának fontosságára és leszögezte: a megszorításoknak nincs többé létjogosultsága Franciaországban.

A hivatalos előrejelzések alapján már az elnökválasztás április 22-i első fordulója előtt sejteni lehetett, hogy Nicolas Sarkozy nem kezdheti meg második ötéves mandátumát. Francois Hollande két héttel ezelőtt csekély fölénnyel, alig másfél százalékkal utasította maga mögé a sokáig esélyesebbnek tartott regnáló elnököt. Azt is tudni lehetett, hogy amennyiben Sarko nem képes megnyerni egy másik induló táborát, nincs esélye a folytatásra.

Sarko ellen hangoltak

Jean-Luc Melenchon (Baloldali Front) rögtön az első forduló estéjén világgá kürtölte, hogy az ő támogatói bizony soha nem voksolnának az UMP jelöltjére, és Eva Joly zöldpárti elnök is bejelentette, Hollande-nak tartogatja a maga 2 százalékát május 6-án. Az első körben majd 20 százalékot begyűjtő Marine Le Pen (Nemzeti Front) e hét csütörtökjén véglegesítette döntését, és jelezte, nem járul hozzá szélsőjobboldali szavazatokkal Sarkozy következő ötéves mandátumához.

Délután öt óráig a szavazásra jogosultak 72 százaléka járult az urnákhoz, 2007-ben ennél többen mentek el szavazni. A szocialista párt párizsi székházánál vasárnap délután óta komoly tömeg ünnepelte a kivetítő előtt Hollande várható győzelmét. A Harris Interactive, az M6 és az Ifop közvélemény-kutatók 81-82 százalék közé várták a végső részvételi arányt.

A szigeteken Hollande aratott

A tengerentúli szigeteken már szombaton kezdetét vette a voksolás. Itt, ahogy két héttel ezelőtt is, elsöprő többség támogatta a szocialisták jelöltjét: akadt, ahol a szavazatok több mint 80 százalékát söpörte be Hollande. Torontóban korábban még soha nem nyert baloldali elnökjelölt, most ez is bekövetkezett. Sarkozy egyedül Latin-Amerikában tudta besöpörni a szavazatok többségét.

A szerda este hagyományosan megtartott televíziós vita lett volna az utolsó komoly lehetőség, hogy a konzervatív Sarkozy megnyerje a bizonytalanokat, de az elemzők egyöntetű véleménye szerint Hollande remekül helyt állt, a megméretés pedig nagyjából döntetlennel végződött.

„Büszkeség, hogy visszahozhatom a reményt.” A frissen megválasztott Francois Hollande a köztársaság szolgálatára esküdött fel Párizs déli részében megtartott győzelmi beszédében. Kitért az államadósság visszaszorításának fontosságára és leszögezte: a megszorításoknak nincs többé létjogosultsága Franciaországban.