Az első elemzői értékelések szerint a háromórás mérkőzés döntetlennel zárult, de ez inkább Hollande-nak kedvezhet a vasárnapi második fordulóban, miután a konzervatív államfő és szocialista kihívója között 6-8 százalékos különbséget jeleznek előre a közvélemény-kutatók az ellenzéki politikus javára.
Az elnöki funkcióról, a gazdasági kérdésekről, a bevándorlásról, a nukleáris energia jövőjéről és az európai kérdésekről folytatott párharcokban Hollande végig azzal vádolta Sarkozyt, hogy megosztotta a franciákat és csak az egyik oldalnak volt a köztársasági elnöke. Az államfő pedig rendszeresen hazugnak és „kis intrikusnak” minősítette kihívóját. Sarkozy akkor vádolta először hazugsággal Hollande-ot, amikor vitapartnere azt állította, hogy a leköszönő elnök politikája elsősorban a gazdagoknak kedvezett.
„Én az összefogás elnöke leszek. A franciákat eddig szembeállították egymással, én összefogni szeretném őket. Ez a lényege a változásnak, amit javaslok” – fogalmazott a szocialista politikus. Sarkozy azzal vágott vissza, hogy ötéves mandátuma alatt nem történt erőszak az országban, amely éppen az összefogásnak a bizonyítéka. Példaként említette azokat a nehéz reformokat (nyugdíj- és a felsőoktatási), amelyeket kénytelen volt végrehajtani. „Vannak, akik beszélnek az összefogásról, és vannak, akik megcsinálták” – mondta az államfő, aki szerint riválisa már csak azért sem lehet az összefogás politikusa, mert szó nélkül hagyta, hogy szocialista párttársai őt támadják, és legutóbbi nagygyűlését náci tömegdemonstrációhoz hasonlítsák. „Nehéz lesz magát ma áldozatnak beállítani” – válaszolta Hollande, aki elítélte az elmúlt öt év „valamennyi túlzását”.
Sarkozy nem tudta átvenni az irányítást
Előzetes elképzeléseivel ellentétben Sarkozynek egyszer sem sikerült Hollande-ot kibillentenie higgadtságából és bebizonyítania azt, hogy a kormányzati kérdésekben tapasztalatlan szocialista politikus képtelen lesz kormányozni és finanszírozhatatlan programját megvalósítani. Hollande ugyanis folyamatosan és határozottan érvelve vitatta a Sarkozy által bedobott számokat, így az államfő általában nem tudta a gondolatmenetét végigvinni, a vita ezért sokszor követhetetlenné is vált, de Sarkozy soha nem tudta átvenni az irányítást.
Az elmúlt napokban az elsősorban a szélsőjobboldali szavazók megnyeréséért kampányoló államfő közben gondosan ügyelt arra, hogy ezúttal ne tűnjön „túlságosan jobboldalinak” és a bizonytalan centrista szavazókat is meg akarta szólítani.
A gazdasági kérdésekre térve Hollande azonnal támadni kezdte Sarkozy politikájának a mérlegét: „Növekedett a munkanélküliség, a versenyképesség romlott és Németország jobban csinálja, mint mi.” Sarkozy szerint éppen azért megy jobban a németeknek, mert más politikát választottak, mint amit Hollande javasol a franciáknak. „Ők az alkotmányba iktatták a költségvetési egyensúlyt előíró aranyszabályt, amit ön visszautasít. Attól tartok, hogy ez az érv ön ellen fordítható” – vágott vissza Sarkozy. Hollande azonnal reagált: „Mert ugye soha semmi nem az ön hibája!” A szocialista jelölt ezután arról beszélt, hogy az államfő mindig a válsággal próbálja magyarázni a mandátuma alatti hibás gazdasági lépések következményeit. „Bármi történik, ön mindig elégedett” – konstatálta Hollande, erre Sarkozy ismét hazugsággal vádolta kihívóját.
Sok hűhó semmiért?
Politológusok szerint a két forduló közötti hagyományos tv-vita alapvetően még soha nem fordította meg a két tábor közötti erőviszonyokat, azon maximum csak egy százalékot változtathat. Sarkozy azonban olyannyira meg van győződve arról, hogy a programok és a személyiségek megméretésében csak ő lehet a jobb, s így megnyerheti a még mindig több millió bizonytalan szavazót, hogy három vitát is javasolt kihívójának. Ezt azonban a szocialista jelölt visszautasította.
A vitát végül több mint 20 millióan követték élőben a két legnézettebb országos tv-csatornán.
