EU-csúcs: van még mit csiszolni + Videó + Képek

Az euróövezeti közös kötvények kibocsátásának kérdésében jelentős nézetkülönbségek maradtak a brüsszeli találkozó után.

Herman Van Rompuy és José Manuel Barroso közös sajtótájékoztatójukon hangsúlyozták: a tagországok állam-, illetve kormányfői egyfelől azt akarják, hogy Görögország maradjon tagja az euróövezetnek, másfelől elvárják, hogy Athén teljesítse ennek érdekében vállalt kötelezettségeit. Barroso korábban egyébként leszögezte, nincs mód arra, hogy megváltoztassák a 130 milliárd eurós görög mentőcsomaghoz kapcsolódó feltételeket.

Ismert, Merkel és Hollande keddi találkozójukon egyaránt aláhúzta, hogy Görögország euróövezeti tagságának megtartását szeretnék. Beszámoltunk róla, a német kancellár pénteken telefonbeszélgetést folytatott Karolosz Papuliasz görög államelnökkel, és azt a reményét hangsúlyozta, hogy a júniusi választások után gyorsan felállhat egy „erős, cselekvőképes” kormány Görögországban.

François Hollande francia köztársasági elnök például arról számolt be, hogy számos javaslattal – köztük a beruházási projektkötvények kibocsátásával, az Európai Beruházási Bank (EIB) tőkéjének emelésével, a fel nem használt strukturális támogatások átcsoportosításával – lényegében már minden tagállam egyetért. Valamennyi említett javaslatnak az a célja, hogy segítsen lökést adni a növekedésnek és a foglalkoztatásnak, nem feladva a pénzügyi konszolidációt és a szerkezeti reformok befejezését.

A június végi félévzáró EU-csúcstalálkozó előkészítésére összehívott informális értekezleten mindazonáltal végleges döntések nem születtek, arra várhatóan a jövő hónap végén kerül sor.

Hollande hangoztatta, hogy a francia álláspont ismertetése során – más tagországok pozíciójával egyetértésben – kiállt az eurókötvények szükségessége mellett, míg Angela Merkel német kancellár a kötvényeket elutasító érveket ismételte meg, szintén nem egyedül. Hollande úgy fogalmazott, hogy a kötvények bevezetésével az euróövezet az integráció magasabb fokára léphetne, Merkel viszont elsősorban azt hangsúlyozta, hogy ez a lépés érdemben nem szolgálja a gyors növekedést.

A német kancellár a találkozó eredményeit összefoglalva hangoztatta, hogy a vezetők szerint a pénzügyi konszolidáció és a növekedés nem egymást kizáró tényezők, hanem „ugyanazon érem két oldala”. Mint mondta, azonosították a lehetséges cselekvési területeket, köztük a nemzeti szerkezeti reformok gyorsítását, az egységes uniós belső piac megerősítését, a beruházásokat bátorító pénzügyi eszközök körének szélesítését.

Görögországról a csúcstalálkozó résztvevői közleményt adtak ki, amelyben teljes határozottsággal az ország euróövezetben maradása mellett foglaltak állást. A brüsszeli nyilatkozatokból is kiderült azonban, hogy immár nem tabutéma Athén kilépésének eshetősége sem. Az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának elnöke, Jean-Claude Juncker például úgy fogalmazott, a zóna tagjainak „mindenféle eseményt számításba kell venniük”, de az egyetlen munkahipotézis továbbra is az, hogy Görögország az övezetben marad.