A kanadai Hamiltonból több mint 8000 kilométert biciklizett 3 éven át egy idős úr, hogy eljusson a Keletiből péntek reggel induló Székely Gyorsra – életében először megy a csíksomlyói búcsúba, igaz, már tapasztalt zarándoknak számít.
– Kétszer vettem részt El Caminón, és megyek majd harmadszor is, de előtte megint megteszem a 8 ezer kilométert. Ez a zarándoklat számomra azt jelenti, hogy tudom, Jézus urunk értünk szenvedett, a feltámadása után pedig azt akarta, hogy szabad legyen a keze. Ez az én útmutatásom – árulta el az MNO-nak Kanadába szakadt honfitársunk egy jókora címeres magyar zászlót szorongatva. Szerinte el kell jönnie annak az időnek, hogy a Gellért-hegy tetején egy Jézus-kilátó, illetve kettős kereszt áll.
Az urat szállító Székely Gyors, illetve a szombathelyi indulású Csíksomlyó Expressz összesen 1400 magyart juttat el a szombati csíksomlyói búcsúba, illetve indult egy vonat csütörtökön is – a Boldogasszony Zarándokvonat a Nyugati pályaudvarról –, amely állami vezetők védnöksége alatt és vallási elöljárók, egyházi személyek részvételével halad, erről bővebben itt olvashat. (Tekintse meg a Hír TV összeállítását is a zarándokvonatról!)
A Székely Gyorson utazik a feleségével 30 év után először vonatra ülő Fodor Ferenc is, aki összességében életre szóló élményre számít a búcsúban és Gyimesbükkön. – Már 2008 óta várunk erre, de csak most fértünk fel a vonatra. Reméljük, jövőre a család többi tagja, a nagy gyerekeink is eljutnak Csíksomlyóra – mondja Fodor Ferenc.
A gyorsvonat utasai az „északi vonalon” haladva, a határt Biharkeresztesnél átlépve jutnak el Csíkba késő este. Szállást Csíkszentdomonkos, Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Csíkmadaras, Csíkrákos és Madéfalva családjai biztosítanak az utazóknak. A szerelvényt immár ötödik éve húzza a 17-es Nohab, a határig egyedül dolgozik a svéd „nagyvas”, Erdélyben Kolozsvárig dízel-, majd onnan tovább Felcsíkig villamosgép előfogatot kap. A címeres mozdonyt egyébként 1963-ban helyezték üzembe, és miután a gyárból „saját lábán” Magyarországra jött, a tapolcai fűtőház szárnyai alatt szolgált, járva a Dunántúlt. 1999-ben megszűnt a közforgalmi funkciója, felújítása után 2003-tól új pályaszámmal megint sínre került a sokak által becsült és szeretett, 2000 lóerős mozdony.
A Székely Gyors egyébként 1944-ig, Erdély végleges elcsatolásáig üzemelt, 2008-ban pedig az Indóház magazin és a Kárpáteurópa Utazási Iroda összefogásából zarándokvonatként állt újra szolgálatba.