Felgyújtották a síremléket

Leromboltak egy a világörökséghez tartozó mauzóleumot Timbuktuban iszlám szélsőségesek – jelentették szemtanúk és a helyi hatóságok.

Mali átmeneti kormánya a bamakói állami tévében közzétett nyilatkozatában szombaton hitetlenek által elkövetett aljas, barbár cselekedetnek minősítette Mahmúd ibn Szid Amar tudós sejk nyughelyének meggyalázását. Helyi források egyelőre nem tudnak magyarázatot arra, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet északnyugat-afrikai szárnyának (AQMI) fegyveresei a tuaregek fundamentalista csoportja, az Anszár ad-Dín (a hit követői) támogatásával miért támadták meg és gyújtották fel a síremléket.

Az afrikai országban március 22-én történt puccsot követően kialakult helyzetet kihasználva Timbuktut március végén foglalták el a tuareg önrendelkezésért harcoló Azavadi Nemzeti Felszabadítási Mozgalom (MNLA) még február közepén felkelt emberei. Április elején azonban elkergették őket az észak-mali városból a mozgalommal együtt előrenyomuló vallási szélsőségesek, az iszlám törvénykezés bevezetéséért küzdő AQMI és az Anszár ad-Dín.

Timbuktuban 333 szent sírhely található, amelyekből 16-ot minősített a UNESCO, az ENSZ szakosított szerve a világörökség részének még 1988-ban, a város történelmi részének három mecsetével együtt. Irina Bokova, a UNESCO főigazgatója egy hónappal ezelőtti felhívásában a műemlékek megóvására intette a lázadó csoportokat Maliban.

A mesés Timbuktut, a „sivatag gyöngyét”, „a 333 szent városát” tuareg nomádok alapították a mai Maliban a X. század elején. Fénykorát a XV–XVI. században érte el, amikor mintegy százezer lakosa volt, és húszezer diák tanult a korániskolákban. Sokáig az iszlám kultúra nyugat-afrikai fővárosának számított, és csak azután indult hanyatlásnak, hogy marokkói hódítók 1591-ben elfoglalták. Európában először a XVI. század első felében szereztek tudomást róla, a gazdagsága felkeltette az érdeklődést, de még századokon át „titkos városnak” számított, és az első európai felfedező, egy francia utazó csak 1830-ban tért haza onnan élve. A térség a XIX. század második felében francia befolyás, majd gyarmati uralom alá került. Timbuktu a független Mali Köztársaságban az egyik északi regionális központként főként a turizmusból gyarapodott, de az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet északnyugat-afrikai szárnyának megjelenése miatt kockázatos övezetbe sorolódott át, és a külföldi utazási irodák többsége már nem tanácsolta az oda utazást.