Fontosabb a foci a választásnál + Képek

Nemzetközi megfigyelőkkel és szabad körülmények között voksolhatnak az algériai csütörtökön.

Csütörtökön új parlamentet választ a 35,5 milliós Algéria, amely 1962-ben vált függetlenné Franciaországtól. A Nemzeti Felszabadítási Front vezette kormány 1988-ban vezette be a többpártrendszert, azonban az 1991-es választásokon az iszlamisták előretörése miatt a szekuláris elit nem tartotta meg a második kört. Az észak-afrikai ország élére 1999-ben került Abdelaziz Bouteflika, aki azóta még két elnökválasztást is megnyert. A tavalyi arab tavasz hatására az országban tüntetések kezdődtek, amelynek eredményeként felfüggesztették a 19 éve bevezetett szükségállapotot, így nem következtek be az egyiptomihoz vagy líbiaihoz hasonló események.

Abdelaziz Bouteflika

A legutóbbi, 2007. májusi parlamenti választásokon a Bouteflika vezette Nemzeti Felszabadítási Front diadalmaskodott, de nem tudott többséget szerezni a törvényhozásban, így koalíciót kellett kötnie a Mozgalom a Nemzeti Demokráciáért alakulattal. Az iszlamisták 60-nál kevesebb képviselői helyet nyertek el az akkor még 389 fős törvényhozásban. Az idei választáson a több mint 21 millió választó 44 pártra szavazhat, amelynek a fele idén vált törvényessé az országban bevezetett reformok eredményeképpen.

Érdekesebb volt a francia küzdelem

A választásokat követően az elemzők egy három részre szakadt politikai mezőre számítanak, amelyben a mostani kormánypártok az iszlamisták és egyéb független csoportok játszanak majd szerepet. A kampányról mindent elmond, hogy az algériaiak inkább hazájuk labdarúgó-bajnoksága és a francia elnökválasztás, mint a belpolitikai történések iránt érdeklődtek. Az újságok inkább az al-Kaida szórványos támadásaival, valamint kisebb tüntetésekkel voltak tele, és jóval kisebb teret szenteltek a munkanélküliségnek és a lakhatási problémáknak.

A választásokon félezer külföldi megfigyelő vesz majd részt, amelynek többek között a rendszer szocialista ellenzéke is örül, és az algériai demokrácia szempontjából jelentős előrehaladásnak tartja. Emberi jogi aktivisták is abban bíznak, hogy a hatalom nem fogja meghamisítani a mostani voksolás eredményét. A rendszer „puhulását” mutatja az is, hogy az állami médiában először kapott azonos időmennyiséget az ellenzék a kormányerőkkel együtt.

Háttérben a nacionalizmus

A kampányban a két kormánypárt egyértelműen arra törekedett, hogy az arab tavasz országukra gyakorolt hatását csökkentsék. Ahmed Ouyahia miniszterelnök, a Mozgalom a Nemzeti Demokráciáért alakulat vezetője szerint az arab tavasz kapcsán nem külföldi példákat kell követni, mivel az algériai forradalom már 1954 november 1-jén bekövetkezett. A nemzeti retorika azonban nem nagyon talál vevőre az országban, ahol a népesség 70 százalék 30 évnél fiatalabb, és körükben az állástalanság 20 százalékra rúg.

Az iszlám erők is érzik, hogy nacionalista és vallási retorikával nem érhetnek el jelentős sikereket, ezért inkább a gazdasági kérdésekre helyezik a hangsúlyt. Amar Ghoul, az iszlamista Zöld Szövetség vezetője nagyrészt a szegények között kampányolt. A politikus arról beszélt, hogy a mostani választás nem a parlamentről szól, hanem arról, hogy egy hatékony kormány kerül-e az ország élére.